Új utakra kényszeríti a világ mezőgazdaságát a háború

Fotó: Kállai Márton / Szabad Föld

Bár az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) legutóbbi jelentése szerint az idén sem kell gabonahiánytól tartani, a készletek és a várható felhasználás ebben az évben is egyensúlyban lesz, az orosz–ukrán háború miatt azonban így is sokan aggódnak a világ élelmezésével kapcsolatban. A fegyveres konfliktus komoly hatással volt a gabonapiacra, a búza és a kukorica esetében is jelentős tételek estek ki a világpiacról, ami az árakra is azonnal hatással volt – emlékeztet cikkében a Magyar Nemzet.

Élelmezési válságtól tart a világ

Ennél is súlyosabb probléma jelentkezett a napraforgó és az abból készülő étolaj piacán. Ukrajna ugyanis a világ egyik legnagyobb napraforgó-termesztő országa, s ezzel együtt a feldolgozás jelentős hányada is ott zajlott. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy nemcsak a múlt évi termés veszhetett oda Ukrajnában, a gazdák ugyanis vélhetően az idén nem tudnak majd vetni, vagy a megszokottnál csak jóval kisebb területen kezdődhetnek meg a munkálatok.

Nem csoda tehát, ha a háború kimenetelének kérdésessége egyre inkább aggasztja a világ vezetőit, akik igyekeznek minél előbb megoldást keresni az élelmezési problémákra.

Új területeket vonnának be a gabonatermesztésbe

Míg a mögöttünk hagyott évtizedekben Európában és a világ más részein is egyre inkább arra törekedtek, hogy egyre több területet vonjanak ki az intenzív mezőgazdálkodás alól, úgy tűnik, hogy az ukrán háború miatt most félre kell tenni a környezet- és klímavédelmi tervek ezen részét. Az amerikai szenátorok azt fontolgatják, hogy a tájvédelem alá eső földterületeket is bevonják a mezőgazdasági termelésbe. Az Agroinform.hu-n megjelent írás szerint Marco Rubio floridai és Cynthia Lummis wyomingi republikánus szenátorok vezetésével a törvényhozók március 31-én levelet küldtek Tom Vilsack mezőgazdasági miniszternek, amelyben felszólították a kormányt, hogy engedélyezzék a Conservation Reserve Program (CRP) nevű természetvédelmi programba bejegyzett területek hasznosítását.

A szenátorok szerint a lépés segítene az elmúlt hónapokban ugrásszerűen megemelkedett élelmiszerárak stabilizálásában, és az amerikai termelőknek kielégíteni a gabona iránti globális keresletet, amely több tízmillió ember életét fenyegeti. Ennek ellenére a mezőgazdasági miniszter válaszlevele szerint az amerikai kormány egyelőre nem támogatja az ötletet.

Az Európai Unió már lépett

Az orosz–ukrán háború miatt kialakult helyzetet látva az Európai Bizottság már lépett, nemrég egy olyan mentőcsomagról született döntés Brüsszelben, amely a nehéz helyzetbe jutott termelőknek nyújtható támogatás mellett az év végéig átmeneti jelleggel enyhít a szántóföldi kultúrák termesztéséhez előírt zöldítési követelményeken. Így a gazdák az idén azokat a területeket is bevethetik, amelyeket korábban a zöldítés miatt parlagon hagytak. Magyar kezdeményezésre került be a javaslatba, hogy az ökológiai célterületként bejelentett parlagterületeken ideiglenesen lehetőség lesz akár növényvédő szer használatára is, ha ezt az adott növényállomány sikeres termesztése megkívánja.

Nagy István tájékoztatása szerint a lehetőséggel hazánk is élni kíván. Az agrárminiszter szerint az intézkedés a termelés növelésével hozzájárul majd a háború miatti élelmezésbiztonsági kockázatok csökkentéséhez.

Több napraforgó teremhet itthon

Arról egyelőre nincsenek pontos adatok, hogy a parlagon hagyott területek hány százalékát hasznosítják majd idén a hazai gazdák. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, jelenleg a tervezett vetési munkálatok 50 százalékával végeztek a termelők. Nem lehet tudni, hogy mekkora lesz majd az a terület, amelyet a tervezetten felül valamely tavaszi kultúrával bevetnek a szántóföldi növénytermesztők. Azt azonban a szakember szerint már látni lehet, hogy a piaci viszonyok megváltozása miatt a napraforgó a korábbi éveknél nagyobb arányban szerepel majd a vetésszerkezetben. Elképzelhető, hogy a termelők akár 50 ezer hektárral növelik a napraforgóval bevetett terület nagyságát.

Forrás: Magyar Nemzet/Köpönczei Csilla