Tojáshiányt vetít előre és kormányzati egyeztetést kér a Tojásszövetség

Ha a termelők nem tudják az önköltséget és a megélhetéshez szükséges árbevételt realizálni, már középtávon is számítani kell a termék hiányára – közölte a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Magyar Tojásszövetség).

A tojásra is ársapkát bevezető kormányrendeletre kiadott reakciójukban leírják, hogy a tojástermelők továbbra is teljes kapacitással dolgoznak és igyekeznek a karácsonyi csúcsszezonban is a lakossági igényeket kielégíteni. Mint a VG által idézett közleményükben jelezték, a Magyar Tojásszövetség is a rendeletből értesült arról, hogy hogy a tojás is bekerült a hatósági áras termékek körébe. Ráadásul, amíg a tejnél, a lisztnél és a cukornál egyféle termékre terjesztették ki a hatósági árakat, addig a tojásnál mindenféle tartásmódra, méretre és csomagolásra vezették be az árstopot. Ezért az ágazat szakmai egyeztetést kér a gazdaságfejlesztési minisztertől és az agrárminisztertől, de természetesen a gazdák addig is mindent megtesznek, hogy a rendelkezésre álló erőforrásaikból biztosítsák a megfelelő tojásellátottságot. Ez azonban a megváltozott helyzetben nem lesz könnyű – szögezték le közleményükben.

Sütő Zoltán, a Magyar Tojásszövetség elnöke felidézte, hogy több mint 2 milliárd tojást eszünk évente Magyarországon, ennek nagy részét nem húsvétkor, hanem a karácsonyi csúcsidőszakban fogyasztjuk. Ekkor van lehetősége a termelőnek arra a haszonra, amit egyébként a szűkös nyári szezonban nem tud érvényesíteni, illetve elveszít. „Ha a termelő nem tudja az önköltséget és a megélhetéshez szükséges árbevételt realizálni, számítani kell termékhiányra – már középtávon is” – mondta.

Ha az árstoppal lefölözik a termelő hasznát, akkor sajnos nem tud tartalékot képezni és fejleszteni. A tojástermelés nem egy gyártósor, amit bármikor le lehet állítani, vagyis az előretervezés a teljes folyamat időigényessége miatt nagyon fontos tényező. Sajnos a mostani körülmények között ez teljesen kiszámíthatatlan és tervezhetetlen lett – nyomatékosította.

Félő, hogy a hatósági ár következményeként a kiskereskedők kevesebb terméket forgalmaznak majd, és maximalizálják az egy vevőnek eladható mennyiséget, ezért kevesebb tojást fognak rendelni a termelőtől, ez pedig a termelő kapacitások leépítését vonhatja maga után.

Magyarország nem tojásexportőr: a magyar termelés nagyjából 80 százalékát fedezi a hazai igényeknek, így sajnos importra is szükségünk van.

Egész Európában magas a tojás ára – ez egy közös piac, ugyanazok a hatások – ez azt is jelenti, hogy az import tojás sem lenne olcsóbb, mint ami a magyar termelőtől származik

– áll a közleményben.

Mint írták, a tojás fogyasztói ára három lépcsőben alakul ki:

Termelői költségek A termelői költségek 70 százaléka a takarmányköltség, ami egyrészt az orosz-ukrán háború miatt (mindkét ország jelentős búza, kukorica és napraforgó termelő ország) akár négyszeresre drágultak. A takarmánynál világpiaci árakkal számolnak, sok esetben euróban kell fizetni, így a forintgyengülés sem tett jót. Jelentős tétel még a tojótyúkok beszerzése és felnevelése, az energetika (fűtés, hűtés, légcsere), az állatgondozás (emberi munkaerő, gépek), az állategészségügyi, higiéniai költségek, az amortizáció, valamint a karbantartás és az új eszközök beszerzése. Az energiánál tízszeres, húszsoros drágulások jellemzőek.

Csomagolóhelyi ár A tojások nagy része csomagolóközpontokba kerül, ahonnan csomagolóhelyi áron továbbítják az árut az üzleteknek. Itt a legnagyobb költség a csomagolóanyag, ami egy újabb „hozzávaló”, a ​ papír drágulása miatt szintén ​ jelentősen emelkedett.

Fogyasztói ár A nagy áruházláncok általában versenyeztetik a tojásbeszállítókat, kiválasztják a legalacsonyabb áron szállító termelőt. Így a tojás végső, fogyasztói árát – a saját költségeik ráterhelése után – a kereskedők határozzák meg.