Színvallásra kényszerülnek az élelmiszergyártók

Előtérbe került az „inkább a profit hízzon, mint a részvényes” felfogás, legalábbis egyre több befektetési társaság buzdítja arra a portfóliójában lévő vállalatokat, hogy az egészséges életmódot maximálisan kiszolgáló termékek gyártására helyezzék át a hangsúlyt.

A fenntarthatóságot fókuszba helyező reformer befektetők a valódi zöld átállás felgyorsítását a nagy olajtársaságoknál – mint a Shell, a BP és a Exxon Mobil – a nyomásgyakorlás eszközével már el tudták érni, így az élelmiszeripari óriáscégek elleni koncentrált fellépésük is eredményt hozhat. A Financial Times összeállítása szerint

most indul, illetve erősödik az attak a Nestlé, a Danone, a Kellogg, a Kraft Heinz és társaik ellen, hogy tegyenek valódi lépéseket egészséges táplálékellátás érdekében.

Az igény megfogalmazói nem kispályás környezetvédők, mögöttük több mint 3000 milliárd dollár értékű tőke áll, készen arra, hogy a renitens társaságokat rávegyék a váltásra, s ha nem, akkor a kipellengérezésükre is könnyen sor kerülhet. A reformerek szószólói, a Legal & General Investment Management és a BMO Global Asset Management levélben fordultak a portfóliójukban lévő élelmiszeripai vállalatok vezetéséhez, hogy a közelgő éves közgyűlésükön számoljanak be arról, hogy mit tettek az egészséges élelmiszer-kínálatuk bővítése terén és mit terveznek tenni a jóléti társadalmakat sújtó krónikus elhízás ellen.

Az intézményi befektetők szakmai támogatást kapnak többi között a ShareAction nevű, felelős befektetéssel foglalkozó nonprofit szervezettől, ennek is köszönhető, hogy az egyik gigász, a brit-holland Unilever már kapitulált is: menedzsmentje kötelezettséget vállalt arra, hogy élelmiszer-portfóliójuk egészségügyi „bizonyítványát” nem csak a saját, irányított méréseik alapján állítják ki, hanem a külső, tőlük független intézmények – mint az Access to Nutrition Initiative (ATNI) – méréseinek eredménye is megjelenik a minősítésben, hogy a fogyasztó objektív képet kaphasson a termék valós egészségügyi kockázatairól.

Nemcsak a fogyasztóknak, hanem a befektetőknek is joguk van tudni, hogy pontosan milyen termékeket gyárt és forgalmaz az a cég, amelyben részvényesek, mert az ezekkel összefüggő kockázatok mind az árfolyamot, mind a nyereséget érdemben befolyásolhatják, a versenyképességről már nem is szólva. Ignacio Vasquez, a ShareAction igazgatója elismeri, hogy van haladás a környezet- és társadalomtudatos üzletfilozófia elterjedésében, ám az éves és a fenntarthatósági jelentésekből az egészségügyi és a táplálkozási szempontok legfeljebb elvétve bukkannak elő, jóllehet a pandémia miatti hosszú lezárások, az otthoni nassolás, mozgásszegény életmód tömegek elhízásához vezettek, ami már a kormányszintű beavatkozás és új szabályozás megalkotásának igényét vetette fel a fejlett világban.

A vállalatok felelőssége is hatalmas, ám mivel a piacról élnek és profitorientáltak, érthetően fényezik magukat. A Nestlé például két évvel ezelőtt a termékeinek 80,5 százalékát az egészséges kategóriába sorolta, ehhez képest az ATNI független mérései 43 százalékos arányt mutattak csak ki. A svájci cég azóta 60 százalékra jött föl, azaz még van hová fejlődnie. A Danone-nál még nagyobb volt a mellény a francia tejipari óriás 90 százalékos saját mutatóját az ATNI 65 százalékra húzta le, míg a Kraft Heinznél a 76 százalékos egészséges termékkört 39 százalékosra redukálta. A gabonapelyheiről ismert Kellogg nem véletlenül tartózkodik az adatok közlésétől, hiszen az ATNI szerint eladásaiknak csupán 27 százaléka származik egészséges termékekből.

Eközben egyre markánsabb társadalmi igény fogalmazódik meg arra, hogy a kormányok szabályozzák a piacot és sokkal szélesebb körben tegyék elérhetővé az egészséges élelmiszereket és ami lényeges: sokkal alacsonyabb áron.

A Censuswide Angliában, Amerikában, Ausztráliában Franciaországban, Németországban és Mexikóban végzett felmérése szerint ennek 81 százalékos a támogatottsága.