Rejtélynek nevezi jelentésében a spanyol gazdálkodók érdekvédelmét ellátó szervezet (COAG) a helyi mézimport alakulását, amely az Európai Unió 2016-ban indult jogszabályi szigorításával egy időben vált egyre érdekesebbé. A piacszabályozási folyamat eredményeként tavaly májusban jelent meg az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatással kapcsolatos uniós végrehajtási rendelet és innentől már egyenesen felfoghatatlan mozgások vették kezdetét a spanyol mézpiacon.

Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy az Európai Unió legnagyobb mézpiacával, méztermelésével rendelkező országáról van szó, mégis jelentős kínai és portugál importot bonyolít le. Az említett jogszabály éltbe lépése előt a fő beszállító országok Kína és Portugália voltak. 2015-ben például a spanyolok összesen közel 18 000 tonna mézet importáltak Kínából. Tavaly a Portugáliából származó behozatal meghaladta a 6000 tonnát.

Ehelyett a romániai mézet kínálták tömegesen. A COAG tisztviselői saját kutatásokat végeztek, ellenőrizték a polcokon lévő mézesüvegeket és hivatalos statisztikákat gyűjtöttek, hogy áttekintést kapjanak Spanyolország mézimportjáról.

A spanyol mézimport alakulása

Megállapították, hogy az elmúlt években a Romániából vásárolt méz mennyisége nem haladta meg az 1200-1300 tonnát. Ezzel szemben a idén január – augusztusa közötti időszakban közel 4000 tonna méz érkezett Romániából a spanyol piacra.

Az érdekvédők gyanúja szerint a szóban forgó méz nem is román, igazából Kínából származhat, csak átcímkézik románná. Pontosan azt gyanítják, hogy a méz Kínából származik, de azt román mézzel keverik össze, és román mézként szállítják. Ezenkívül a másik lehetőség az, hogy a spanyol mézet kínai mézzel keverik, néha Románián vagy Portugálián keresztül, és spanyol mézként kínálják a fogyasztóknak. A keverésért a szervezet szerint a feldolgozók, és nem a nagy kereskedők felelősek.

A spanyol szövetség vizsgálata feltárta, hogy az európai és nemzeti jogszabályok számos kiskaput és párhuzamos rendelkezést tartalmaznak, amelyek szélesre tárják az ajtót az ilyen gyakorlatok előtt. Van egy irányelv, két európai rendelet, egy útmutató az alkalmazásukhoz, egy vámkódex, valamint egy tavaly kiadott spanyol királyi rendelet. Ha a román mézet 51 százalékban kínai mézzel keverik, a kapott terméket román méznek nevezhetik.

A mézben lévő pollenszemcséket laboratóriumi vizsgálatával azonban nagy eséllyel meg lehet határozni a származási helyet. A feldolgozók azonban gyakran szűrik, sőt túlságosan is szűrik a mézet, hogy eltávolítsák ezeket a nyomokat.

A COGA november 16-án tette közzé felmérését. A Román lantulalimentar.ro portál szerint a jelentés magyarázatot adhat arra, hogy miért importált Románia az idei év első két hónapjában soha nem látott mennyiségű, 957 tonna mézet. A növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest 184,1 százalékos volt, ami messze a legnagyobb növekedés az Európai Unióban. A román import a tavalyi év folyamán is nőtt, összesen 3895 tonnával.

A COGA szerint a Romániából érkező méz ára a spanyol piacon 1,62 euró/kg. A Kínából származó méz ára 1,27 euró/kg, ami a legolcsóbb a világon. Ez 0,35 euró/kg különbséget eredményez. Egy tonna méz esetében 350 euró különbség. Négyezer tonnánál viszont már 1 400 000 eurós különbségről beszélünk. A spanyolországi helyzet azt mutatja, hogy az európai és nemzeti intézményeknek a piac szabályozására irányuló erőfeszítései ellenére a fogyasztókat átverik. A román méz néha nem is román, a spanyol méz pedig néha nem is spanyol, bár a fogyasztók mindkét esetben biztosra vehetik a termék eredetiségét. A COGA szerint a közérdek azt kívánja, hogy az ellenőrzési joggal rendelkező intézményeknek aktívabbnak kell lenniük, és ellenőrizniük kell a teljes élelmiszerláncot, a termelőtől a végső beszállítóig. Másrészt – tették hozzá – a méz eredete nem is a legsúlyosabb probléma a szektorban: a mézhamisítás még ennél is súlyosabb.