Fontos tisztában lennünk azzal, hogy bár az elmúlt két év során kiemelkedő volt a hazai élelmiszer áremelkedés mértéke, a görbe lefelé mutató szakasza is a leggyorsabb volt. Mára az éves változásokban a mezőny végére kerültünk. Szeptemberben az egy évvel korábbinál 3,7, az előző havinál 1,0, az első kilenc hónapban 2,0 százalékos volt az élelmiszer infláció. A mögötte meghúzódó tendenciák közül a nemzetközi hatások a felfelé irányuló mozgást erősítik. Ráadásul úgy, hogy – a húsokat kivéve – az index minden eleme drágul. Októberben a FAO élelmiszerár-indexe az elmúlt 18 hónap legmagasabb szintjére emelkedett, miközben már 50 hónapja emelkedik. Az emelkedés lassulása idén februárban tört meg, azóta ismét gyorsul a növekedés.

Forrás: Eurostat

A FAO élelmiszerár-indexe (FFPI) 2024 októberében 127,4 pont volt, ami 2 százalékkal magasabb a szeptemberi szintnél, és 2023 áprilisa óta a legmagasabb. Az indexben szereplő összes árucikk árjegyzése emelkedett, kivéve a húst. A legnagyobb mértékben – 7,3 százalékkal – a növényi olajok ára emelkedett. A historikus szintekhez képest az FFPI októberben 5,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel ezelőtti megfelelő értéknél, de 20,5 százalékkal maradt el a 2022 márciusában elért 160,2 pontos csúcstól.

A FAO gabonaárindexe októberben átlagosan 114,4 pont volt, ami 0,9 ponttal (0,8 %-kal) magasabb szeptemberhez képest, de még mindig 10,3 ponttal (8,3%-kal) elmarad a 2023. októberi értéktől. A búza világpiaci ára már a második egymást követő hónapban emelkedett, ami főként az északi félteke számos nagy exportőrének, köztük az Európai Unió, Oroszország és az USA téli vetést érintő kedvezőtlen időjárási viszonyai miatti aggodalmakkal függ össze. Az oroszok eközben újra nem hivatalos minimálárat vezettek be, és a fekete-tengeri régióban is fokozódnak a bombázások.

A kukorica világpiaci ára októberben is folytatta emelkedő tendenciáját, részben a brazíliai erős belföldi kereslet és az ország egyes részein az alacsony folyószint miatt jelentkező szállítási kihívások miatt. Ehhez az argentin ültetést akadályozó száraz körülmények és az ukrán kukorica iránti erős kereslet is hozzájárult.

A FAO növényi olaj árindexe októberben átlagosan 152,7 pont volt, ami 10,4 ponttal (7,3%-kal) magasabb szeptemberhez képest, és kétéves csúcsot jelent. Az emelkedést a pálma-, szója-, napraforgó- és repceolajok magasabb jegyzése okozta. A nemzetközi pálmaolajárak októberben már az ötödik egymást követő hónapban emelkedtek, nagyrészt a vártnál alacsonyabb termeléssel kapcsolatos aggodalmak miatt, amelyek egybeesnek a kulcsfontosságú délkelet-ázsiai termelő országok szezonális termelésének várható csökkenésével. Hasonlóképpen tovább emelkedett a napraforgó- és repceolaj globális ára, amit főként a 2024/25-ben várható alacsonyabb termelés miatti visszafogott kínálat kilátásai támasztottak alá. A szójaolaj világpiaci ára a szilárd globális kereslet hatására emelkedett az alternatív növényi olajok korlátozott kínálata közepette.

A FAO tejtermékár-indexe októberben 139,1 ponton állt, ami 2,5 ponttal (1,9%-kal) magasabb szeptemberhez képest, és 24,5 ponttal (21,4%-kal) magasabb az egy évvel ezelőtti értékénél. A legnagyobb mértékben a nemzetközi sajtárak emelkedtek, ami az erős belső értékesítés közepette az azonnali kínálat iránti importkereslet kielégítéséhez szükséges készletek korlátozott elérhetőségét tükrözi, különösen az Európai Unióban, ahol a tejtermelés szezonálisan csökkent. A vaj világpiaci ára októberben már a tizenharmadik egymást követő hónapban emelkedett a magas belső kereslet, a korlátozott készletek és a szezonálisan alacsony nyugat-európai tejtermelés miatt. Ezzel szemben a tejporok, különösen a sovány tejpor árjegyzése csökkent az óceániai szezonális tejtermelés növekedése és a gyenge globális importkereslet miatt.

Globális élelmiszer-drágulás

A FAO húsárindexe októberben átlagosan 120,4 pont volt, ami kis mértékben (0,3%-kal) alacsonyabb a felülvizsgált szeptemberi értéknél, és 8,4 ponttal (7,5%-kal) haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet. A nemzetközi sertéshús ára csökkent a legnagyobb mértékben, tükrözve a nyugat-európai vágások növekedését a gyenge hazai és külföldi kereslet közepette. A baromfihús világpiaci ára enyhén csökkent, a főbb globális termelők magasabb exportkínálatának nyomására. A juhhús világpiaci ára nagyjából stabil maradt, mivel a növekvő globális kereslet ellensúlyozta az Óceániából érkező új szezon kínálatának megugrását. Ezzel szemben a szarvasmarhahús nemzetközi árfolyamjegyzései mérsékelten emelkedtek, amit az erősebb nemzetközi vásárlások is alátámasztottak.

A FAO cukorárindexe októberben átlagosan 129,6 pont volt, ami 3,3 ponttal (2,6%-kal) magasabb szeptemberhez képest, és a második egymást követő havi emelkedést jelzi, de még mindig 29,6 ponttal (18,6%-kal) alacsonyabb az egy évvel ezelőtti értékénél. A brazíliai 2024/25-ös termelési kilátásokkal kapcsolatos tartós aggodalmak a hosszan tartó szárazság után októberben felfelé nyomták a cukorárakat. Emellett a magasabb nemzetközi nyersolajárak arra ösztönzik Brazíliát, hogy több etanolt gyártson cukor helyett.

Klíma-árhatás

Jogos a felvetés, ha a globális felmelegedés valóban visszaveti a hozamokat, akkor miért alacsonyak az árak (már relatíve!). A válasz egy találóskérdés: Mit tesz a gazda – legyen a világ bármely pontján, ha magas a terményár? Növeli a termelését és készletezik. S mit tesz, ha alacsonyak az árak? Hát ugyanezt. Ebbe tenyerel bele a globális felmelegedés: leginkább az emelkedő átlaghőmérséklet, a hőségnapok számának emelkedése, az egyenetlen csapadékeloszlás, és az UV-sokk. Ennek hatása a romló hozamokban és minőségben máris tetten érhető. A termelési görbe emiatt lefordul majd. Lassan ugyan, de tartósan. A régóta stabil globális mérleg elkezd majd romlani. Középtávon pedig egyenesen az ellátás biztonsága kerül veszélybe. Minőségi oldalon mindenképp. Ez áremelkedést jelent még akkor is, ha a pénzpiaci befektetők – ahogy történik az most is – másfelé keresik a pénzüket. DE MIKOR? Nem holnap. A felmelegedés északi irányban még a terület-bővülés potenciáljával kecsegtet, például a világ legnagyobb búzaexportőre, Oroszország számára. Az őszi vetésűek felé való elmozdulás a vetésszerkezetben is tartogat még mozgásteret a termelési színvonal fenntartására. Ugyanakkor a keresleti oldal töretlenül bővül. A termelési görbe ellaposodik, majd néhány éven belül elkezd csökkenni. Hol vannak a képletben a technológiai, genetikai fejlesztések? A lassító tényezők sorában.

Simuló árgörbék

Az év eddig eltelt időszakáról rendelkezésre álló adatok szerint a mezőgazdasági átlagárak az első nyolc hónapban 15,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbi szinttől. Az élelmiszeripar belföldi árai szeptemberig 3,8 százalékkel mérséklődtek. Az élelmiszer értéklánc ár-érdekérvényesítési képességét hűen tükrözve, a fogyasztói élelmiszerárak viszont 2,3 százalékkal emelkedtek az első tíz hónapban. Ez ugyan elmarad az inflációtól (2024. I-X. hó 3,6) de lehetővé teszi, hogy a kiskereskedelem élelmiszerforgalma értékben (megőrizve emelkedő trendjét) 4,4 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintjét szeptemberben, mennyiségben mérve 2,7 százalékos emelkedés mellett. A 2022-es és 2023-as 26-26 százalékos élelmiszer-inflációtól tehát már messze vagyunk, de ezek a számok is a fenti állítást erősítik, hiszen eközben az értéklánc többi tagja soha nem látott hullámvölgyet és hegyet élt át és túl.

Az élelmiszer értéklánc árai eközben látványosan simulnak a vízszintes tengelyhez. Ez stabilizálódást jelent, amit a fogyasztó jövedelmének növekedésével egy idő után többlet vásárlással meg is fog hálálni. Ahol már növekszenek a háztartási bevételek, ott a tartós fogyasztási cikkek terén dolgozzák le először a lemaradásokat. Az év végi ünnepek „egyre közelebb vannak” – már augusztusban megjelentek a karácsonyi termékek a pultokon – aminek érzését a fogyasztást generáló akciók szépen fel is erősítik. A fizetőképességi korlátok, a külföldre áramló költések azt jelzik, hogy az ár ismét elsődleges döntési szemponttá lépett elő. A kereslet ilyen irányú változása sajnos törvényszerűen az átlagos minőség romlásával jár együtt. A fogyasztás szerkezetének változását jól szemléltethetjük azzal, ha képzeletben a feje tetejére állítjuk a Maslow-piramist. A magas hozzáadott értékű élelmiszerek és az otthonon kívüli étkezés esnek ki belőle először. Ilyenkor a diszkontok és a kereskedelmi márkák kerülnek előtérbe.

Forrás: KSH *az év eddig eltelt időszaka

Kilátások

• Ahogy azt a nemzetközi piacokon láthatjuk, az élelmiszerárak emelkedése ismét gyorsul. A globális hatások révén nálunk is emelkedésbe fordulnak a mezőgazdasági árak. A mezőgazdasági árindex 18 hónapja van negatív tartományban, de ennek -várakozásaink szerint – októberben vége szakad, és egy lassú emelkedés kezdődik. Augusztusig minden mezőgazdasági termékkör – az állati termékek kivételével – olcsóbb volt, mint egy évvel korábban.
• Ennek az élelmiszer értékláncon való előrehaladása – ahogy azt már megszoktuk – tompuló lesz. Az élelmiszeripar belföldi árai szeptemberben fordultak át emelkedésbe, és ezen az ösvényen fognak haladni tovább idén. Az élelmiszerek fogyasztói árai – lassan ugyan – de már fél éve gyorsuló ütemben drágulnak. E téren azonban az év utolsó hónapjaiban nem várunk gyorsulást.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ, -Elemzés