Maradnak az aknák az ukrán tengeri gabonaexport útjában

Forrás: Dunaújvárosi Hírlap
Fotó: Laczkó Izabella
Nem hozott konkrét eredményt az ukrán gabona lehetséges exportjáról folytatott orosz–török külügyminiszteri tárgyalás. A tengeri szállítás lehetősége adott ugyan, de az aknamentesítési munkák miatt hónapok múlva indulhatna csak az első szállítmány.

Az Ukrajnában rekedt gabona elszállításának megoldásán dolgozik az ENSZ, Törökország és Oroszország. Az ENSZ arra kérte Ankarát, hogy biztosítsa a gabonaexportot Odesszából a Fekete-tengeren át. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a török fővárosba utazott, hogy tárgyaljon erről. Több exportlehetőség közül az odesszai útvonal a legészszerűbb. Ezt a megoldást bizonyos feltételekkel Moszkva is támogatja. A feltételek egyike, hogy az ukránok aknamentesítsék a kikötő körüli vizeket. Az odesszai adminisztráció szóvivője elmondta, nem fogják kihalászni a fekete-tengeri aknákat, mert tartanak tőle, hogy az orosz csapatok ezt kihasználva megtámadnák a várost. Lavrov közölte, hogy az élelmezési válság megoldása érdekében nem fogják megtámadni sem Odesszát, sem az ott megforduló teherhajókat.

Szergej Lavrov orosz és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a tegnapi ankarai tárgyalásuk után közös sajtótájékoztatójukon vázolták fel a kialakult helyzetet és a megoldási lehetőségeket. A cél egy olyan megállapodás létrehozása, ami lehetővé teszi, hogy Ukrajna a Fekete-tengeren keresztül a globális piacokra exportálhassa a gabonáját. A fokozódó élelmiszerválság miatt ez egyre égetőbb kérdés lesz. Becslések szerint 22 millió tonna gabona ragadt Ukrajnában a háború miatt. A probléma megoldásában Ukrajna, Törökország és Oroszország mellett az ENSZ is aktív szerepet vállal. Az ukrán termények exportjára négy lehetséges forgatókönyv is van. Ezek közül a legvalószínűtlenebb a Fehéroroszországon keresztül történő vasúti szállítás. Ezt az útvonalat a Nyugat és Ukrajna sem tudja elfogadni a Kreml-szövetségeseként számontartott ország háborús érintettsége miatt. Nyugat felé irányulhat a Dunán keresztüli folyami áruszállítás, illetve a lengyel, magyar és román vasúti teherszállítási vonalak is alternatívát kínálnak, ezek a lehetőségek viszont csak korlátozott mértékben vehetők igénybe, nem nyújtanak hatékony megoldást.

Oroszország számára a legkedvezőbb az Azovi tengeri kikötők használata lenne. Mariupolon és Bergyanszkon keresztül teljes egészében Moszkva felügyelhetné az exportot, értelemszerűen ezt Kijevnek lenne nehéz elfogadnia. A legvalószínűbb, kompromisszumos megoldás Odessza lehet, ahonnan a Fekete-tengeren át Törökországba szállíthatnák a gabonát, és onnan küldenék tovább a világ minden tájára. Szergej Lavrov Ankarában kijelentette, hogy az Odesszán keresztüli szállítás elfogadható Moszkva számára, de feltételeik is vannak. Egyrészt fenntartják a jogot, hogy ellenőrizzék a kikötőben megforduló hajókat, nehogy titkos fegyverszállítmányokat vigyenek Ukrajnába. Emellett felszólították Kijevet, hogy a Fekete-tengeren hánykolódó aknákat halásszák ki, mielőtt a szállítmányok elindulnak.
Ukrajna nem tudja elfogadni az orosz feltételeket, és abban is kételkedik, hogy Törökország képes lenne menedzselni a szállítmányokat. Ankara vállalta, hogy biztosítja a hajóútvonalakat Odesszából Törökországba, ám az ukrán gabonakereskedők szakszervezetének elnöke, Szerhij Ivascsenko szerint ehhez kevés Ankara kapacitása, és egyedül nem fogja tudni garantálni a szállítmányok biztonságát. Emellett Ivascsenko arról is beszélt egy online gabonakonferencián, hogy a térség aknamentesítése két-három hónapig is eltarthat még akkor is, ha a török és a román haditengerészet besegít a munkába.
Szergej Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország kész garantálni az ukrán kikötőket elhagyó hajók biztonságát. Szerinte az export elindításához már csak az kell, hogy az ukránok kihalásszák az aknákat a tengerből, vagy biztonságos folyosókat jelöljenek ki, és elindítsák a szállítmányokat. Lavrov a béketárgyalások felújítására szólított fel, és nem zárta ki, hogy Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij között közvetlen tárgyalások kezdődjenek. A török külügyminiszter is észszerű megoldásnak nevezte a fekete-tengeri exportútvonal kialakítását. Mevlüt Cavusoglu szerint a Lavrovval folytatott egyeztetése eredményes volt, és egy lépéssel közelebb kerültek a probléma megoldásához. A külügyminiszter arra kérte Moszkvát és Kijevet, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és alakítsák ki a szállítások mindenkinek elfogadható feltételeit.