A terméktanács emlékeztetett, hogy az Agrárminisztérium irányítása alatt működő Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság még 2019-ben kiegészítette az élelmiszerkönyv tejtermékekről szóló előírását a trappista sajtra vonatkozó fejezettel.

A szakmai szervezet jelezte azt is, hogy a fogyasztók magasabb minőségű tejtermékek iránti megnövekedett igénye miatt is fontos, hogy a trappista sajtra ne csak termékcsoport szinten (érlelt, félkemény sajt) határozzanak meg követelményeket, hanem az új szabályozásban már termékszinten is, amely kiterjed a felhasználható összetevőkre, a sajt alakjára, méretére, összetételi kritériumokra is. Emellett a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmaz majd egy részletes érzékszervi követelményrendszert is. Az új szabályozással a fogyasztók egyértelmű és tisztességes tájékoztatást kaphatnak a megnevezésen keresztül is a minőségről és a beltartalmi értékekről – hangsúlyozta a Tej Terméktanács.

Évente 60-65 ezer tonna sajt érkezik Magyarországra. Ebből a mennyiségből a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint évente 37 ezer tonna eshet a félkemény kategória alá. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai szerint 2021-ben 19 558 tonna, míg egy évvel korábban 17 611 tonna trappista sajtot értékesítettek belföldön a magyarországi feldolgozók.

Az új szabályozással az importált félkemény sajtokról – melyeket gyakran nehéz lekövetni, hogy azok Gouda, Edami, Trappista jellegűek, vagy csak „nagylyukúak” – sokkal tisztább képet kapnak majd a fogyasztók. Mindezek mellett a vásárlók arra a kérdésre is választ kaphatnak például, hogy miként érkezhet Lengyelországból és Németországból annyi – náluk kevésbe elterjedt, alig ismert – trappista sajt – derül ki a Tej Terméktanács közleményéből.