Országos, reprezentatív kutatásban vizsgálta a Rama, hogy a hazai fogyasztók milyen tudással rendelkeznek a globális felmelegedésben kulcsszerepet játszó üvegház hatású gázok és a mindennapi étrend kapcsolatáról. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy ez a tudás miként befolyásolja az egyes étrendtípusok megítélését és azt, hogy milyen élelmiszereket preferálnak a megkérdezettek.
A kutatás során egyebek közt rákérdeztek arra is, hogy a hétköznapi élelmiszerek vásárlása során milyen tényezők (íz, hagyományok, ár, származási hely, fenntarthatóság, egészségesség, stb.) befolyásolják inkább a választást, e szempontok fontosságát pedig egy 9 fokú skálán kellett jelölni. E téren egyértelműen az ár nyert: 10-ből 6 válaszadónál (58%) a 3 legfontosabb szempont között szerepelt úgy, hogy a felük a legelső helyre rangsorolta ezt az aspektust. A második helyen az íz végzett (a válaszadók 56%-a említette az 1., a 2. vagy a 3. helyen), a harmadikon pedig az, hogy az adott élelmiszer mennyire számít egészséges választásnak (45%). Mindezzel szemben sem a hagyományok, sem a származási hely nem számít lényegesnek, továbbá a hazai eredet sem életbevágóan fontos.
A kutatás eredményei egy érdekes ellentmondásra is rávilágítottak: a fenntarthatósági szempontok szintén nem befolyásolják érdemben a vásárlási döntéseket, holott a megkérdezettek fele értett egyet azzal az állítással, amely szerint a növényi alapú táplálkozás kisebb környezetterheléssel jár, mint az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend.
Szintén érdekes ellentmondás, hogy bár 10-ből 4-en egészségesebbnek tartják a növényi alapú táplálkozást, mégis a megkérdezettek fele vélte úgy, hogy az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend illeszkedik jobban az emberi szervezet igényeihez, ráadásul minden negyedik megkérdezett szerint megfizethetőbb is.
Tájékozottnak bizonyultak a fogyasztók az üvegházhatású gázok kapcsán is. 10-ből 9 válaszadó tudja, hogy bizonyos gázokat azért neveznek üvegházhatásúaknak, mert a légkörbe kerülve jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét, a megkérdezettek kétharmada ráadásul azzal is tisztában van, hogy a szén-dioxid mellett a metán is üvegházhatású gáznak számít. Tízből hét válaszadó mondta azt, hogy globálisan az állattenyésztéshez jóval nagyobb metánkibocsátás kapcsolódik, mint a növénytermesztéshez. Szintén sokan gondoták azt, hogy az emberi eredetű metánkibocsátás elsősorban az olaj- és gáziparhoz, illetve jelentős mértékben az állattenyésztéshez kapcsolódik. A válaszadók kétharmada igazán jól tájékozott, hiszen ennyien voltak tisztában azzal, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó metánkibocsátásért főleg a szarvasmarha-tenyésztés a felelős. Abban, hogy e téren mi számít a metán fő forrásának, már volt mutatkozott némi zavar, hiszen míg 10-ből 6-an jól tudták, hogy alapvetően az állatok kérődzése, emésztése során keletkező metán jelenti a problémát, ugyanennyien vélekedtek úgy – helytelenül –, hogy a metán alapvetően a trágya bomlásakor keletkezik.
„Az élelmiszerek felelősek a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás körülbelül negyedéért. Ezen belül az állattenyésztés és a halászat mintegy 31%-ot, míg a növénytermesztés 27%-ot teszi ki. Ugyanakkor ebből 6% az állati takarmány előállításából származik, vagyis a közvetlen emberi fogyasztásra szánt növénytermesztés kibocsátása csak 21%. Mivel az élelmiszertermelésből származó kibocsátások csökkentése lesz az egyik legnagyobb kihívásunk a következő évtizedekben, pusztán környezeti szempontból is indokolt a növényi alapú élelmiszerek arányának növelése az étrendünkben” – mondta Huszár András, a Green Policy Center társalapítója és igazgatója.
