Így teljesített az első félévben az agrár- és élelmiszeripar

Hazánkban a mezőgazdasági terület nagysága 5 millió 47 ezer hektár volt 2021. június 1-jén, 2,5 százalékkal nagyobb az előző évinél. Ennek túlnyomó hányada szántóként, kisebb része gyepként hasznosult, a szőlő- és gyümölcsösültetvények együtt a mezőgazdasági terület mintegy 3 százalékát borították – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország első félévét bemutató kiadványából.

A gazdálkodók a 4,1 millió hektár szántó közel hattizedén gabonát vetettek. A búza és a kukorica vetésterülete együtt meghaladta az 1,9 millió hektárt, a két legfontosabb gabonanövényünk a szántó 47 százalékát foglalta el. Az olajnövények közül napraforgót 663 ezer hektáron termesztettek, 2,5-szer nagyobb területen, mint repcét. A szója vetésterülete 64 ezer hektár volt. A burgonya és a cukorrépa termesztése visszaszorulóban van, előbbiből 7,2 ezer, utóbbiból 12 ezer hektárt vetettek. A szamóca és a zöldségfélék kiterjedése (83 ezer hektár) 3,3 ezer hektárral csökkent az előző évihez képest, elsősorban a zöldborsó (21 ezer hektár) mellett a legnagyobb területen termesztett csemegekukorica vetésterületének (35 ezer hektár) zsugorodása miatt.

Csökkent a sertésállomány

2021. június 1-jén hazánkban tyúkból többet, szarvasmarhából közel ugyanannyit, sertésből és juhból kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál.A megyék állatállományra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. évi I. félévi száma tartalmazza. A gazdaságméretet elérő gazdálkodók tyúkállománya (33,4 millió) 7,6 százalékkal nőtt 2020. június 1-jéhez képest, a tojóké (8,2 millió) viszont 4,5 százalékkal fogyott. A szarvasmarha-állomány (931,6 ezer) egy év alatt 0,2%-kal mérséklődött, miközben a teljes létszám 45%-át kitevő tehenek száma ugyanennyivel növekedett. A sertésállomány (2,9 millió) 1,1, ezen belül az anyakocáké (166,6 ezer) 1,4 százalékkal lett kevesebb. A juhállomány (958,3 ezer) 3,6 százalékos csökkenését az összes egyed mintegy háromnegyedét képviselő anyajuhok számának visszaesése okozta.

Remekelt az élelmiszeripar

A nagyobbrészt belföldön értékesítő élelmiszeripar azon kevés területek egyike, amelynek termelése 2020 I. félévében is nőtt, részben a pandémiát övező felvásárlási láznak köszönhetően. Az iparág kibocsátása 2021 I. félévében a magas bázisnál 5,7 százalékkal volt nagyobb. A legjelentősebb súlyú alágazat, az egy évvel korábban a járvány mellett a madárinfluenza miatt kialakult alapanyaghiány révén is sújtott húsipar 10 százalékkal bővült. A második legnagyobb terület, az italgyártás teljesítményét a vendéglátást érintő korlátozások nagymértékben visszafogták, 2021. I. félévi kibocsátása 6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist, de a járvány előtti szintjétől még (1,4%-kal) elmaradt.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek változatlan áron számított forgalma 1–2 százalékkal meghaladta a 2020. I. félévit. Agrárjellegű kivitelünk legfontosabb árucsoportját a gabona és gabonakészítmények jelentik, amelyek euróban jegyzett forgalma alig változott az egy évvel korábbihoz képest.

Nőttek a termelői- és fogyasztói árak

A fogyasztási kiadások között legnagyobb súlyt képviselő élelmiszerek árváltozása termékenként nagymértékben különbözött. Az étolaj 23%-os drágulása mögött a napraforgó felvásárlási árának emelkedése húzódott meg. A friss hazai és déligyümölcs 5,4%-os árnövekedése részben az áprilisi fagyok és a júniusi viharok miatti terméskiesés következménye. A főbb élelmiszerek közül a kenyér 5,0, a friss zöldség 3,1, a baromfihús 1,9, a tejtermékek (sajt nélkül) 1,4, a párizsi felvágott, kolbász 1,3, a tej 0,5%-kal drágult, a sertéshús 6,3, a burgonya 11%-kal olcsóbb lett. Az árváltozások összefüggésben vannak a mezőgazdasági termelői árakkal, amelyek 2021 I. félévében 14%-kal nőttek az egy évvel korábbi, 6,2%-os emelkedést követően. Ezt a növényi termékek 23%-os drágulása okozta, amit az élő állatok és állati termékek termelői árának 1,8%-os csökkenése valamelyest mérsékelt.

Dinamikusan nőtt a gabonafélék (34%) – ezen belül a kukorica (38%) és a búza (32%) – és az olajnövények (41%) – ezen belül a napraforgó (47%) és a repcemag (33%) – termelői ára. A gabonafélék drágulása mögött az élénk nemzetközi kereslet áll, amiben jelentős szerepe van a Kínát jellemző stratégiai készletezésnek, és a növekvő állatállománya miatti takarmányigény emelkedésnek. A növényi olajok globális fogyasztása – az utóbbi évtizedek folyamataival ellentétesen – az utóbbi három évben meghaladta a termelést. A keresletnövekedés a pálmaolaj termelés bizonytalanságai és az állati zsírok átmeneti hiánya miatt alakult ki. A burgonya termelői ára az I. félévben jelentősen (-17%) csökkent, az újburgonya értékesítés megkezdésének csúszásával összefüggésben. A zöldségfélék 2,4, a gyümölcsök 7,2%-kal drágultak. Ez utóbbiak közül az ipari feldolgozás céljára értékesített meggy annak ellenére lett olcsóbb (–18%), hogy az előző évinél kevesebbet értékesítettek belőle.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink