Jelentősen nőtt a földgáz ára az utóbbi időszakban, és ez az agrárium több szektorát is érinti. A földgáz- és energiaárak növekedése kettős hatást váltott ki a műtrágya piacon. Egyrészt a mezőgazdasági termelés során közvetlenül használt input anyagok körében áremelkedés figyelhető meg: a karbamid és az ammónium-nitrát-karbamid-oldat 75, a foszfor-műtrágya 100, a nitrogén alapanyagú műtrágya ára pedig 60 százalékkal emelkedett az elmúlt 3 hónapban. Másrészt a műtrágyagyártók sorra csökkentik termelésüket, ami ellátási nehézségeket okozhat. Súlyosbíthatja ezt az is, hogy jelentős mennyiségű import műtrágya és hazai raktárkészlet nincs, mivel az importőrök és a hazai gyártók nem mernek nagy tételben rendelni vagy gyártani – mutattak rá elemzésükbe az OTP Agrár elemzői.
Mindez a szántóföldi növénytermesztésre is kétféleképpen hat. Ha nem rendeződik a műtrágyagyártók helyzete, és nem lesz megvásárolható műtrágya a piacon, akkor országosan kisebb termés prognosztizálható a főbb kultúrák esetében, ami a terményárak további drágulását is előrevetíti. Ha viszont lesz elérhető műtrágya, de jóval magasabb áron, mint korábban, akkor a növénytermesztési ágazatok jövedelmezőségén eshet csorba. Vagy azért, mert nem fogja tudni megfinanszírozni a termelő a műtrágyát és így a kevesebb felhasznált műtrágya meg fog látszódni a terméseredményekben, vagy azért, mert a növekvő műtrágyaköltséggel összefüggésben a termelési költség is növekszik.
Az Agrárközgazdasági Intézet Tesztüzemi Információs Rendszerének adatai szerint 2018-ban és ’19-ben a szemeskukorica esetében a vetőmagra, műtrágyára és növényvédő szerre fordított kiadások összessége adta a teljes költség 36 százalékát, amelyből a műtrágya a teljes termelési költségre vetítve 14 százalékot jelentett. A költségek növekedése a termelők szemszögéből nem mondható kedvezőtlennek abban az esetben, ha ezzel párhuzamosan többlethozam keletkezik és/vagy az értékesítési átlagár is felfelé mozdul. A bank elemzői szerint a mostani helyzetben hozamnövekedési tendencia nem várható, azonban a terményárak további drágulása szinte garantálható.
A gabonák felvásárlási átlagára ettől függetlenül is jelentős mértékben növekedett a tavalyi évhez képest. A FAO Gabonaár-indexe szeptemberben 2 százalékkal volt magasabb, mint augusztusban, míg a tavalyi szintet 27 százalékkal múlta felül. A kukorica világpiaci ára általában stabil maradt szeptemberben, csak 0,3 százalékkal emelkedett augusztushoz képest. Ennek ellenére a kukorica ára továbbra is közel 38 százalékkal több a 2020. szeptemberi szinthez képest.
Az OTP Agrár elemzői rávilágítottak: bármelyik oldalról is közelítjük meg a helyzetet, az látható, hogy a gabona- és takarmányárak emelkedése már így is komoly befolyásoló szereppel bírt, és elsősorban az állattenyésztési ágazatok és az élelmiszerfeldolgozók szenvedték el a negatív hatását. A fent bemutatott hatás eredményeként a gazdák növekvő inputköltségei hamarosan még hangsúlyosabban jelennek meg a takarmány- és így a húsárakban, a malomipari alapanyagok, és ennek révén a pékáru, valamint számos élelmiszeripari termék árában is, azaz a teljes termékpályán éreztetheti hatását a földgáz árának megugrása.
