A 2021-es a mostoha időjárási körülmények miatt ismét rossz év volt a méhészek számára, az akácméz csupán a Tiszántúlon hozott jó termést, a Dunántúlon viszont szinte semmi nem termett – mondta a VG-nek Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Az átlag alatti mennyiségű akácméz-termés nagy részét tavaly az év második felében exportálták.
Ennek az az oka, hogy a méz felvásárlási magasra emelkedett, és ha ezen a szinten veszi meg a hazai mézkiszerelő – majd ő és a kiskereskedő is ráteszi a saját hasznát, illetve a 27 százalékos áfát – csak olyan áron kerülhet a polcokra az akácméz, amelyen már nem veszik meg a vásárlók – magyarázta az OMME-elnök.
Mint mondta, a magyar mézkiszerelők jelzései alapján az éves forgalmuk 10 százaléka alatt van az akácméz. A piacokon a termelők kilónként 3 és 4,5 ezer forint között árulták az üveges akácmézet.
Bross Péter szerint a termelőknél még lehet némi akácméz, de virágmézből a tavalyi évhez hasonlóan idén is hiány lesz, mert a termés már elment exportra. Összességében is igaz, hogy a világon megemelkedett a természetes méz ára, ami Magyarországon az export és a forint gyengesége miatt fokozottan érzékelhető, ezért is mentek történelmi csúcsra a felvásárlási árak.
Az OMME elnök szerint a hordós export ismét 15 ezer tonna körül lesz. „Két éve megjelentek a polcokon az importmézek. A kínai méztől még ugyan ódzkodnak a beszállítók, de az ukrán méz már megjelent a hazai mézkiszerelőknél is” – mondta, hozzátéve, hogy az Ukrajnából érkező árunak főleg az akciós mézeknél van szerepük. Idén télen ugyanakkor a kiskereskedelemben is kevesebb mézakció volt, mert Ukrajnában is gyenge lett a termés, így ott is felmentek az árak. Ukrajna az EU piacán is a legjelentősebb mézbeszállító lett, átvéve Kínától ezt a szerepet, ami pedig annak köszönhető, hogy a Brexit után a korábbi 90 ezer tonnás kínai beszállítás lement 40 ezerre, mert kiderült, hogy 50 ezer tonnát Nagy-Britannia importált.
A támogatásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az úgynevezett nemzeti program megmarad. Ennek keretét – Erdős Norbert 2018-as mézjelentésével összefüggésben – tavaly megemelték. Ennek eredményeként a magyar méhészeti ágazat évente közel 3 milliárd forint támogatást kap, aminek a felét az uniós, másik felét pedig a hazai költségvetés finanszírozza.
Az OMME adatai szerint ugyanakkor az 1980-as évek végétől hosszú időn át dinamikusan emelkedő méhcsaládszám körülbelül 2010 óta stagnál, és 1,2 millió körül állapodott meg. Ennek az oka, hogy hiába emelkedtek a felvásárlási árak, az alacsonyabb termés miatt nem nőtt a méhészek árbevétele.
Jelenleg nincs nyomás a vevők részéről, nem keresik a mézet, de eladói oldalról sincs jelentős kínálat
– mondta a VG-nek Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesülete elnöke. Kevesebb méz termett, jó áron tudták eladni a méhészek az mézet, amire igény volt a külpiacokon, az exportra került. A belföldi kiszerelők pedig nem mertek készleteket vásárolni – tette hozzá. Az akácmézért kilónként bruttó 2300 forintot fizettek a felvásárlók a termelőknek – ami hordós árat jelentett, úgy, hogy a felvásárló ment a mézért. Az egyesület elnöke azt is megjegyezte, hogy már több éve folyik a vita azon, mi is számít akácméznek – jelenleg a belföldi szabályok megengedőbbek, mint az importőrök követelményei.
Egyébként ő is úgy véli, hogy van még némi készlet a további áremelkedésre számító termelőknél, de – mivel az exportőrök 20 tonnánként adják el a mézet – félő, hogy annyit nem tudnának hatékonyan, időre begyűjteni, ráadásul a méhészek által várt 2500 forintos árat már nem fizetik meg a vevőik.
