Futnak a piac után a malmok, miközben búzájuk eladásával kaszálhatnának

Forrás: Getty Images
Kifizetődőbb lenne gabonakereskedőnek állniuk a malmoknak, amelyek ugyan folyamatosan emelik átadási áraikat, de eddig a búza áremelkedését sem tudták kompenzálni, miközben egyéb költségeik az is egekbe szöktek.

Bár korábban elképzelhetőnek tűnt, hogy nem minden malomnál lesz meg az újbúzáig elegendő kenyérgabona-mennyiség, mára kiderült, van annyi, hogy a malmok az idei termés beérkezéséig folyamatosan dolgozzanak – mondta a VG-nek Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A malomiparnál még tapasztalható némi készlethiány, ezért mostanában vettek búzát – így tett a Hajdú Gabona is – , ezek a decemberi vásárlások már 100 ezer forintos tonnánkénti ár fölött történtek – tette hozzá, arra is emlékeztetve, hogy az aratás utáni induló ár 62 ezer forint volt. A malmok azért tudtak vásárolni, mert a szezon elején a piacon szokatlanul magas árat kínáló takarmánykeverők most szabadulnak a készleteiktől, mivel pedig a kukorica olcsóbb, jóval gazdaságosabb a keverékekbe tenni.

A cégvezető tapasztalatai szerint most megtorpant a piac, csak minimális mennyiségű exportkötésről hallani, és a tőzsde is visszatáncolt. Ezek alapján szerinte az is elképzelhető, hogy márciusban kissé mérséklődik a búza ára, de erre korai lenne még fogadni.

Lakatos Zoltán szerint a malomipar próbálja utolérni a búza árát a liszt árának emelésével, de ez egyelőre nem sikerült. Vannak cégek, amelyek még decemberben emeltek, mások ezt ebben a hónapban lépik meg. A malmok zsákos kiszerelésben a kilónkénti 145 forint körüli átadási árat próbálják megcélozni, ez körülbelül 10-12 százalékos áremelést jelent.

A búzán kívül nagyon nagy mértékben érinti a malomipart, hogy

az árampiacon gyakorlatilag megháromszorozódtak az árak.

A cégeknek általában decemberig voltak áramkötéseik, az új feltételekkel szolgáltatott energia pedig például a Hajdú Gabonánál az eddigi éves 250 millió forintos kiadási tétel után az idén 800 millió forintot jelent. Ezen felül a minimálbér emelésének és az egyéb bérnöveléseknek, valamint a gáz drágulásának – a búzaár emelkedésével nem is számolva – minimum egy 10 forintos kilónkénti lisztáremelést kellene generálnia – mondta Lakatos Zoltán. Elképzelhető, hogy a gabonafeldolgozók e probléma megoldásához az agrárminisztertől kérnek segítséget. A szaktárca egyébként éppen a napokban jelentette be, hogy az ágazatban dolgozó kis- és középvállalkozásoknak, vagyis közel száztízezer mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó vállalkozás számára is elérhetővé vált a rezsicsökkentett energiaár.

Nehezíti a malmok helyzetét, hogy 100 kiló búza megőrlésekor 25 kiló olyan termék képződik – például korpa és pelyva – amit ki kell szedni-az őrleményből, és amiért kilónként 15 forintnál nem lehet többet elkérni, vagyis a költségek növekedését a megőrölt búza háromnegyedéből keletkező termék árával kellene kompenzálni.

Jól jellemzi ugyanakkor a gabona termékpályán kialakult egyensúlytalanságot Lakatos Zoltán szerint az, hogy

ha a Hajdú Gabona októberben eladta volna akkor meglévő búzakészleteit, 400 millió forint nyereséggel tehette volna meg, míg, ha a raktáraiban lévő mennyiséget a szezon végéi dolgozva megőrli, úgy az sem biztos, hogy azzal eléri a 20 milliós profitot.