Bár az utóbbi két évben tapasztaljuk, hogy kevesebb édesség fogy, a kereskedelmi forgalom nominális értéke növekszik, és ezen belül a vásárlók érdeklődése a minőségi termékek felé fordul – mondta nyitó előadásában Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke.

Az egyik legfontosabb alapanyag, a kakaó tonnánkénti ára idén például hullámvasútra emlékeztető pályát járt be – a januári 4 ezer dolláros szintről áprilisra 10 ezer dollár fölé szökött, majd meredek esések és emelkedések sorozatán keresztül 6, sőt 5 ezer dollárra csökkent, hogy novemberre ismét 8 ezer dollárra ugorjon, és ott egyelőre megállapodjon. Mellette más alapanyagok is sokat drágultak, a cukor ára világszerte 50 százalék körüli mértékben emelkedett. Jóllehet, ez utóbbi a hazai gyártókat kevéssé érintette, a csokoládé az idei év harmadik negyedére éves alapon 10 százalékkal drágult, szemben az élelmiszerárak 3 százalék körüli inflációjával.

Növekednek a termelés költségei is, a munkabérek, a fuvardíjak 10 százalék feletti, az olyan csomagolóanyagok, mint a papír és az alufólia 50 és 70 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek, a földgáz ára pedig a kakaóéhoz hasonló pályán cikázott egész évben. A forint gyengülése szintén kedvezőtlenül hat az iparág szereplőire, mivel a keksz kivételével termékeiket jelentős mértékben import alapanyagokból készítik.

Az édességgyártók azonban újításokkal válaszolnak a tornyosuló kihívásokra. A karácsonyi idény közeledtével megjelentek például a meglepő ízekkel és textúrákkal felturbózott, karamellás, mézeskalácsos és rizspelyhes csokimikulások, Nyugat-Európában pedig már 3D nyomtatott csokifigurák is bővítik a kínálatot.

Más termékeiket a gyártók emellett retró üdítőitalok ízével, intenzív gyümölcsös ízkombinációkkal és többféle textúra ötvözésével is frissítik, és újfajta kiszerelésekben, például kisebb, falatméretű csomagolásban is szállítják. Megjelennek mentes változatokkal is, bár az új ízek, textúrák és formátumok kipróbálására egyébként nyitottnak mutatkozó vásárlók ezeket kevéssé keresik – aki édességet vásárol, és egészségi állapota ezt megengedi, jellemzően kényeztetni akarja magát.

A polci áron mintegy 380 milliárd forintra tehető hazai édességpiacból a novemberi-decemberi időszakban harapjuk ki a legnagyobb, 50 milliárd forint körüli értékű falatot, mondta Sánta Sándor. Előrejelzése szerint idén 8-9 millió csokimikulás kerülhet a kosarakba, és 400 tonnához közelítő összmennyiségük értéke valamivel 2 milliárd forint fölötti lesz. Karácsonyra pedig mintegy 3,5 tonna szaloncukrot vásárolhatunk, több mint 15 milliárd forintért.

Szaloncukor – hungarikum és kiváló minőségű élelmiszer

A fondant ugyan francia eredetű, és német közvetítéssel a 19. században érkezett hazánkba, a szaloncukor a magyar cukrász- és édesipar fontos termékévé, valamint sajátos módon a karácsony elmaradhatatlan részévé vált, így idén júniusban bekerült a hungarikumok gyűjteményébe.

Az édességgyártók immár szaloncukor termékkategóriában is pályázhatnak a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy odaítélésére – mondta előadásában Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. A KMÉ védjegy ezen a területen jelenleg az egyik legmagasabb szintű elismerés Magyarországon, egyszerre utal az élelmiszerek biztonságára és minőségére – a pályázás egyik előfeltétele például a Nébih-tanúsítás –, valamint a fenntartható gyártási folyamatokra.

Indonézia a világ egyik vezető pálmaolaj termelője, az ország bruttó hazai termékének 4 százalékát, mezőgazdasági kibocsátásának 30 százalékát adja ez a terület, amely több mit 17 millió ember megélhetését biztosítja – mondta Seress Nuraini Novianti, a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatója és TDK aspiránsa, aki saját kutatásának eredményeit ismertette a sajtóeseményen. Az édességgyártásban is fontos alapanyagnak számító, más növényi olajoknál lényegesen olcsóbb pálmaolaj európai importjának 45 százaléka szintén Indonéziából származik. A fenntarthatóság növelését célzó uniós szabályozás azonban olyan követelményeket támaszt, amelyeket a piac kisebb szereplői nehezebben tudnak teljesíteni, és az indonéz pálmaolaj-termelők több mint fele, 55 százaléka ilyen kistermelő.

A törvényi szabályozás, az adók és termékdíjak változásából eredő kihívásokra mutatott rá előadásában Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára is. Miközben a NETA-ból befolyó adóbevételek 10 százaléka 2025-től a rendkívül átlátható módon működő Aktív Magyarország Államtitkárság kezelésébe kerül, és transzparens módon a megelőzést, az egészséges táplálkozás és a tömegsport népszerűsítését fogja szolgálni, az adó mértéke továbbra is magas, ráadásul a természetes állapotú és cukormentes termékeket is érinti. További nagy kérdőjel, hogy a 2024-es, 85 milliárdos költségvetési bevételi tervhez képest 2025-re 14%-al magasabb összeget, összesen 97 milliárdot remél az államháztartás a NETA-ból beszedni a nemrég elfogadott költségvetési törvény szerint. Mindeközben az adó alá jellemzően tartozó termékek értékesítési mennyisége stabilan csökkenő pályán van.

Európai összehasonlításban is kirívóan magas a körforgásos gazdaság előmozdítását célzó, kiterjesztett gyártói felelősségi (ERP) díj is, és ez már a versenyképesség rovására megy. Az EUDR, az Európai Unió erdőirtásmentes termékekre vonatkozó rendelete pedig különösen a kis- és mikrovállalatokat fogja nehezített pályára tenni, jelentős adminisztrációs feladatokkal, kockázatkezelési és tanúsítási kötelezettséggel – a bevétel akár 4 százalékát elérő bírság, vagy árukészletek zár alá vételének terhe mellet. Az EU-s gyártók döntő része, kormányok és szakmai szervezetek egyaránt a tervezett 2025-ös bevezetés egy éves halasztását kezdeményezték, amit vélhetően meg fog szavazni az Európai Parlament.

Nem utolsósorban Kovács Ádám és Kovács Gergely, a díj alapítói és projektgazdái a rendezvényen hirdették ki az Év Szaloncukra 2024 verseny kategóriáinak győzteseit. A fődíjat a Stühmer körtezselés-muskotályos szaloncukra érdemelte ki.

A Magyar Édességgyártók Szövetségéről

Az 1992-ben alapított, jelenleg 24 taggal rendelkező Magyar Édességgyártók Szövetsége (MÉSZ) a minőségi, örömmel és mértékkel fogyasztott édességek termelőinek nagykövete. Párbeszédet folytat a közvéleménnyel és döntéshozókkal. Képviseli az ágazat érdekeit Magyarországon és az Unióban. Célja, hogy támogató, versenyképességet segítő környezet vegye körül a magyar édesipart. Kiáll a méltányos adózás, korrekt szabályozás, képzett munkaerő és színvonalas oktatás érdekében. Weboldal: http://www.hunbisco.hu/