A magyarországi vágóhidakon közel 23 ezer darab szarvasmarhát vágtak le 2022 első negyedévében, 1,2 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában, sertésből 1 millió 115 ezret vágtak, 8,2 százalékkal kevesebbet (–100 ezer darab), mint 2021 január–márciusban. Baromfiból 46,3 millió darabot vágtak 2022 első negyedévében, 18,5 százalékkal kevesebbet, mint a bázisidőszakban. A levágott baromfi élősúlya összesen 144,7 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 108,3 ezer tonna volt ebben az időszakban – olvasható az Agrárközgazdasági Kutatóintézet, Vágóhídak élőállít-vágasa című jelentésében, amit Fekete Géza írt és Demeter Edit szerkesztett.
A hazai vágóhidakon közel 107 ezer tonna sertést és több mint 109 ezer tonna baromfit vágtak 2022 első negyedévében (hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly). Darabszámot tekintve 1,2 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 8,2 százalékkal kevesebb sertést és 18,5 százalékkal kevesebb baromfifélét vágtak 2022 első negyedévében 2021. január–márciushoz képest. A baromfifélék csoportjában a liba- és a kacsavágás jelentősen (–41 és –62 százalék) visszaesett, míg a pulykavágás 3,6 százalékkal erősödött az egy évvel korábbi bázisértékhez viszonyítva.
Tartja magát a marhapiac
Szarvasmarhából 23 ezer darabot vágtak le 2022 első negyedévében, 1,2 százalékkal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 11,7 ezer, hasított súlya 6 ezer tonna volt. Az élősúly 1,2, a hasított súly 0,8 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 3800 tonna felett alakult 2022 január–márciusban, míg a legmagasabb havi érték – a januári – meghaladta az 4200 tonnát (4. ábra). A levágott szarvasmarhák 60 százaléka tehén, 19 százaléka bika volt. A tehenek vágása 2,4, a bikák vágása 11,3 százalékkal csökkent, az üszőké gyakorlatilag szinten maradt (–0,1 százalék) a darabszám alapján 2022 első negyedévében a bázisidőszakhoz képest.
A KSH adatai alapján Magyarország a 10,2 ezer tonna export mellett 2,1 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2022 első két hónapjában. Az export volumene negyedével csökkent, az import volumene 30 százalékkal növekedett a 2021. I–II. havi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Ausztriába, Horvátországba és Olaszországba irányult, a kivitel több mint 57 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Szlovákiából, Franciaországból és Ausztriából érkezett 2022. január–februárban
A KSH-adatok szerint a szarvasmarha-összlétszám 902,1 ezer darab volt 2021. december 1-jén. Az állomány 2020 decembere óta 30,8 ezer darabbal, 2021 júniusa óta 29,5 ezerrel csökkent. A tehenek száma 420 ezer volt 2021. december 1-jén, 6,4 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
A piaci krízishez képes alig csökkent a sertésállomány
A magyarországi vágóhidakon 1 millió 115 ezer sertést vágtak le 2022 első negyedévében, 8,2 százalékkal kevesebbet (–100 ezer darab), mint 2021. január–márciusban. A levágott állatok élősúlya összesen 133 ezer tonna, hasított súlya 107 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly is több mint 8 százalékkal múlta alul az előző év hasonló időszakának értékét. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan 44 ezer tonna felett alakult, míg a legmagasabb havi érték, a márciusi meghaladta a 46 ezer tonnát (5. ábra). A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első negyedévi 23,8 ezerről 19,8 ezer darabra csökkent (–16,8 százalék) a 2022. január–márciusi időszakban.
Az élő sertés kivitelének volumene 31,9 százalékkal, az import 32,9 százalékkal csökkent a 2022. I–II. havi időszakban 2021 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom harmadával visszaesett. Az export 3,4 ezer tonna, az import 7,8 ezer tonna volt, azaz a behozatal a kivitelnek több mint a kétszeresét tette ki. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Csehországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Hollandiába irányult a 2022. január–februári időszakban.
A sertésállomány a KSH adatai szerint közel 2,73 millió volt Magyarországon 2021. december 1-jén. Az állomány nagysága a 2020. decemberi létszámtól 124 ezer darabbal (–4,3 százalék), míg a 2021. júniusitól 160 ezerrel maradt el. Az anyakocák száma 156,9 ezer volt 2021 decemberében, az állomány egy év alatt 6,7 ezerrel csökkent (–4,1 százalék).
Meglepően nagyot csökkent a baromfi vágás
Baromfiból 46,3 millió darabot vágtak 2022 első negyedévében, 18,5 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi élősúlya összesen 145 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 109 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfi túlnyomó részét (86 százalékot) a csirke tette ki, amelyből 39,9 milliót vágtak, 10 százalékkal kevesebbet, mint 2021. január–márciusban.
A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 3,4, a kacsáké 8,1 százalék volt. Vágókacsából 3,7 milliót, libából 256 ezer darabot vágtak 2022 első negyedévében. Pulykából 1,58 millió darab került a vágóhidakra 2022. I–III. hóban, 3,6 százalékkal több, mint az előző év első negyedében. A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 32,1 millió volt 2021. december 1-jén, ami 3,2 millióval több, mint egy évvel azelőtt.
