Tavaly egészen lesújtó számokat produkált az élelmiszeripar, és még azokat is alulmúlta az húsipar – mondta a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) hagyományos, húsvét előtti sajtótájékoztatóján Éder Tamás, a szövetség elnöke. A Világgazdaság tudósítása szerint ennek érzékeltetésére elmondta: az ezredforduló óta nem fordult elő, hogy az élelmiszer-feldolgozás ennyire alulteljesítsen a teljes iparhoz képest, márpedig 2023-ban az élelmiszeripar termelésének volumenindexe 11,3 százalékkal csökkent, miközben az ipar egésze mindössze 5,4 százalékkal. A helyzet drámaiságát az is jellemzi, hogy az elmúlt két és fél évtizedben nem volt ekkora visszaesés az élelmiszeriparban. Eközben a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat termelésének volumenindexe 15,7, a húskészítménygyártás pedig 14,4 százalékos visszaesést mutat. Arra sem volt példa 2000 óta, hogy egyszerre mindkét szakágazat 10 százalékot meghaladva csökkent volna – tette hozzá.

Mivel pedig az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom az iparáginál kisebb mértékben csökkent, nőtt az importtermékek súlya a hazai boltok polcain. Az élelmiszeripari cégek helyzetét csak súlyosbította, hogy az exportteljesítmény is nagyot gyengült. Ez annál is inkább nagy pofon, mert korábban többször is előfordult, hogy a belföldi kereslet gyengülését az export kompenzálni tudta.

A húsipar számára a legfontosabb alapanyagot adó sertéságazatban tavaly a vágásszám a húsipari teljesítmény visszaesésénél jóval kisebb mértékben, csupán 0,9 százalékkal csökkent. Arra viszont, hogy mi az oka ennek a nagy különbségnek, egyelőre Éder sem tudja a választ. Eközben – ahogyan az a KSH adataiból kiderült – a tavaly decemberi sertéslétszám hosszabb ideje tartó apadás után 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az pedig kifejezetten biztató, hogy a kocák száma 4,1 százalékkal növekedett. Ennek hátterében az alacsonyabb takarmányárak és a jelentős élősertésár-növekedés áll – mondta. Figyelemre méltó az is, hogy

A húsipar külkereskedelmi mérlege némileg romlott, aminek az élő sertés negatív szaldója a fő oka, de a sertéshús-külkereskedelem – a tévhitekkel ellentétben – nagyjából egyensúlyban van, novemberig az export 134,8 ezer, az import pedig 129,8 ezer tonna volt

A Hússzövetség elnöke beszélt arról is, hogy a kicsit több mint egy év alatt végbement 100 százalékos élősertésár-növekedést a vágással foglalkozó cégek nem tudták beépíteni az áraikba, ami szerinte a forgalomesésnél és az importnövekedésnél is nagyobb probléma. A nagy élősertés árának emelkedése ellenére a fogyasztói árakban nincs nagy különbség a 2022. decemberi és az egy évvel későbbi árak között, a szárazkolbásznál például 5850-ről csupán 5860 forintra, a virslinél 3050-ről 3110 forintra nőtt a kilós ár, míg a párizsinál mindkét évben 2700 forintot mért a KSH. Mindezekből az következik, hogy
a húsipari cégek csúnya mérlegekkel és eredménybeszámolókkal fognak előállni májusban
– vetítette előre.

Az iparág helyzetét az elmúlt másfél-két év kreatív kormányzati intézkedései is inkább rontották, bár a szakmabeliek már például az ársapka bevezetésekor jelezték, hogy annak nagy a kockázata. A tények az aggodalmakat igazolták, hiszen a számok azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi láncok az árstopos termékeken keletkezett veszteségeiket más termékeken szedték be, illetve növelték az importot. Az utóbbi az ársapkás sertéscomb példáján nagyon jól látszik, hiszen miközben a sertéshúsimport 2022-ben 13 százalékkal nőtt, a sertéscomb behozatala közel 46 százalékkal emelkedett, és 2023 júniusáig további 20 százalékkal bővült. (Az ársapkát tavaly augusztus 1-jén vezették ki.)

Ebben a helyzetben Éder szerint további súlyos kihívásokkal kell szembenéznie a húsiparnak. Ilyen például a fogyasztáscsökkenés. A hazai piac jövedelem- és árvezérelt, de már Magyarországon is megjelent, ezért figyelni kell az etikai, az egészségi és a környezetvédelmi okokból kialakuló fogyasztás-visszafogásra is. Meg kell küzdeniük a cégeknek a diszkontosodással, a saját márkás termékek térnyerésével, ami csökkenti a húsipari cégek profitját. Megjelent a minőséggyengítés is, helyettesítő termékutánzatok, mint például a virslit imitáló rudacska, pálcika újbóli előkerülése szintén kihívás, csakúgy, mint az állami intézkedések.

Az EPR önköltség-növekedést hozott, a kötelező akciózás pedig – bár ez a sertéshúsokra vonatkoztatva több terméket érint, míg az ársapka csak a sertéscombra vonatkozott – szintén növeli az importnyomást, mint ahogyan a kiskereskedelmi különadó növelésének egy részét is egész biztosan a beszállító feldolgozókon „verik le” a kiskereskedelmi láncok – mondta, hozzátéve, hogy a zsugorflációs rendelet hatásai egyelőre kérdőjelesek. De Éder szerint az árfigyelő rendszer is importnövelő és minőségrontó hatású.

Mint mondta, a kiskereskedelem az antiinflációs politikára hivatkozva sokkal inkább ellenáll az áremelési törekvéseknek, a húsipar ráadásul késve ült fel az erre „az áremelési vonatra”.

Ráadásul éppen akkor gyengül a jövedelmezőség, amikor kiírják az élelmiszeripar fejlesztési pályázatait, félő, hogy sokan nem lesznek alkalmasak a beruházások finanszírozására, és az ágazati konszolidáció felgyorsul. Erre akkor is utalt a szövetség elnöke, amikor azokat a feltételeket sorolta, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy a húsipar kilábaljon a válságos helyzetből. Mint mondta, kívánatos lenne az uniós támogatások megfontolt felhasználása. A hosszú távon életképes cégeknek kellene lehetőséget kapni a támogatott fejlesztésekre, az „alig élőket” nem biztos, hogy most meg kell menteni – jelentette ki. Szükség lenne a reálbérek tartós növekedésére, ami hozzájárulna a hús- és húskészítmény-fogyasztás bővüléséhez.

Ezek mellett pedig olyan patrióta, protekcionista piacvédelmi intézkedéseket kellene hoznia a kormánynak, amelyek a hazai húsipari termékek értékesítési lehetőségeit erősítik a kül- és belpiacon egyaránt

– mondta. Egyébként „most mindenki ezt csinálja, mindenféle szoft, furmányos eszközzel védi saját termelőit”.

Fontos lenne az is, hogy a kiskereskedelmi láncok a hazai termékeket preferálják. Ez az elmúlt másfél évben sokkal kevésbé volt jellemző, mint az azt megelőző három-négy évben – utalt az ársapka hatására. Ugyancsak szükség lenne az állami intézkedések okozta terhek (EPR, élelmiszerlánc-felügyeleti díj, kiberbiztonsági felügyeleti díj, ATEV-díj) csökkentésére, de legalább a további növelések elkerülésére.