Az élelmiszeripart védő intézkedések jönnek

Forrás: Shutterstock
Erősebb hatósági fellépést helyezett kilátásba a kormány a magyar beszállítók védelmében, a 2030-ig szóló versenyképességi stratégiában pedig nevesítve „soft protekcionista” intézkedéseket ígér a hazai élelmiszeripari vállalatok érdekében.

A magyar élelmiszeripar termelékenységének az évtized végére az európai mezőny első felébe kell kerülnie – áll a kormány versenyképességi stratégiájában, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) dolgozott ki, és amelyet a Világgazdaság idézett. A dokumentumban megfogalmazott, az élelmiszeriparra vonatkozó vízió szerint a kormány garantálja az ország ellátásbiztonságát, ennek eléréséhez pedig a kereskedelempolitikai eszközök mellett az iparág hozzájárulása is jelentős.

A kabinet tervei szerint jelentős fejlődést érnek el a következő években az élelmiszeripari üzemek digitalizációs szintjében, és érdemivé válik az iparágban a mesterséges intelligencia alkalmazása. Ehhez szükséges a támogatási és szabályozási rendszerek átalakítása, amire a stratégiában leírtak szerint a piaci szereplők mérethatékony és a nemzetközi piacokon is versenyképes termeléssel fognak reagálni.

A járműipar után az élelmiszeripar második legnagyobb foglalkoztató ágazat az iparban, de nem önmagában, hanem a számára alapanyagot termelő mezőgazdasággal együtt kell fejleszteni. Stratégiai fontosságú feladatként jelöli meg a kormány az élelmiszeripar szereplői számára a belföldi piac visszaszerzését, hozzátéve, hogy ennek segítése évek óta kormányzati cél is. Az ágazatban működő cégek számának csökkenésére, a koncentráció erősödésére utal, hogy a kabinet szerint az iparági eredményességet „jelentősen tudja fokozni a méretgazdaságosságban lévő lehetőségek kiaknázása”.
A stratégia külön hangsúlyt helyez arra az agrárkormányzat által is megfogalmazott célra, hogy a növényi termékeket nagyobb arányban dolgozzák fel Magyarországon, és a magasabb feldolgozottsági fokot elérve kerüljenek akár a hazai, akár az exportpiacra is.

Külön hangsúlyt kap ugyanis az élelmiszeripar hagyományos termékei mellett a növényi alapú termék fejlesztése és értékesítése. Ezzel talán – bár nevén nem nevezve – a stratégia számol a vegetáriánus, illetve vegán életmódot követők számának bővülésével is.

Kiemelten kezeli a stratégia a hazai vállalatok védelmét, „soft protekcionizmust” kilátásba helyezve

– úgy, ahogyan azt a Hússzövetség húsvét előtti sajtótájékoztatóján az élelmiszeripari érdekképviseletet vezető Éder Tamás is felvetette, a húsiparra kihegyezve.

A hazai cégek védelmének egyik eszközeként a leírtak szerint a magyar beszállítók a hazai kiskereskedelemben jelenleg meglévő helyzetének javítása jöhet szóba elsőként, amelyet szabályozási és gazdaságpolitikai intézkedések révén lehet elérni.

Ilyen, „soft protekcionosta” intézkedésként írja le a versenyképességi stratégia a kereskedelmi saját márkás termékek szabályozását, valamint az integrációk létrejöttének és fejlesztésének célzott állami támogatását. A kormány által elfogadott tervek alapján

erősebb fellépésre számíthatunk a NAV, a Nébih és a GVH részéről,

ami a piaci folyamatok átláthatóságának és tisztaságának erősítését szolgálja. Ezeken felül a stratégia az exportösztönzés keretein belül célzott, exporthoz és külföldi terjeszkedéshez kötött állami támogatást, illetve a magyar vállalatok részére a külföldi piacteremtés támogatását is kilátásba helyezi.

Az élelmiszeripar fejlesztése több ponton is megjelenik a 2030-ig szóló iparstratégiában is. A versenyképesség növelése érdekében például április 30-áig javaslatot kell tenniük az érintett minisztereknek a működéshez szükséges költségek és adóterhek csökkentésére. Az agrárminiszter dedikáltan is feladatot kapott abban, hogy több más tárcavezetővel együtt tegyenek javaslatot a 2025-től indítható olyan támogatási konstrukciókra, amelyek rendelkezésre álló forrásokból nem támogathatók, vagy a rendelkezésre álló források nem elégségesek. Ugyancsak feladata van az agrárminiszternek abban is, hogy olyan támogatási programot alakítsanak ki, amelynek célja, hogy hogy hazai vállalatok egyedi termékeik és szolgáltatásaik fejlesztésével képesek legyenek import kiváltására.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink