Az új törvény szankcionálná a kereskedelmi üzletláncok tisztességtelen gyakorlatát, amelynek elszenvedői elsősorban a mezőgazdasági termelők, illetve az élelmiszeripari termékek előállítói. Elisabeth Köstinger ezek közé sorolta a késedelmes fizetést, megrendelések utolsó pillanatos törlését, az egyoldalú szerződésmódosításokat, illetve az írásbeli szerződés megtagadását.
Mint hangsúlyozta,
a nagykereskedők visszaélnek a piaci hatalmukkal, és nyomás alatt tartják a termelőket.
Példaként említette, amikor egy almatermesztőtől a kereskedő tíz tonna almát rendel, amelyből csak nyolc tonnát ad el, és két tonnát kifizetetlenül visszaküld a termelőnek. Az is bevett gyakorlat, hogy az üzlethálózatok részben vagy egészében a termelőkre, illetve a gyártókra terhelik az akciós újságok költségeit.
Photo by: Eye Ubiquitous/Universal Images Group via Getty Images
A miniszter hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a kereskedők áremelés nélkül is többet tudnának fizetni a termelőknek. Nem a vállalatok növekvő nyeresége az elítélendő, hanem az, hogy – mint kifejtette – az ártárgyalások mindig a termelők rovására történnek, a termelő, illetve a gyártó fizeti meg az élelmiszerkonszernek évente növekvő nyereségét. Az új törvény ezen a rendszeren kíván változtatni, és igazságosabb részesedést óhajt biztosítani a mezőgazdasági őstermelőknek, illetve az élelmiszeripari termékek előállítóinak.
A jogszabály várhatóan 2022. január elsején lép életbe, és – az említett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szankcionálása mellett – rendelkezik egy független ombudsmanról is, aki a bejelentésekkel foglalkozik majd. A hatályba lépést követően a törvény megszegői akár ötszázezer euró büntetéssel is sújthatók lesznek.
