„Aggódunk a Lengyelország állatállományát és termését fenyegető súlyos veszély miatt” – mondta Roman Waszczyk, a Nyugat-Pomeránia régió gazdálkodóinak szóvivője. „Egy járvány tömeges halálesetekhez vezethet, és tönkreteheti a mezőgazdasági ágazatunkat.”
A tiltakozók a haszonállatok Németországból történő határokon átnyúló szállításának leállítását kérték, de azt mondták, hogy nem zárják el az utakat. Ehelyett arra törekedtek, hogy felhívják a figyelmet a ragadós száj- és körömfájás lengyel mezőgazdaságra gyakorolt lehetséges hatására, és arra ösztönözzék a hatóságokat, hogy biztosítsák a határt a fertőzött állatállomány ellen.
De miért vezetett a száj- és körömfájás a németországi határzárakhoz és a tiltakozásokhoz?
Németországban hosszú idő után először tört ki a ragadós száj- és körömfájás idén január elején. Az állatokra nagyon veszélyes betegség miatt már több ország is betiltotta a hús- és tejtermékek Európai Unióból történő importját, az unión belül pedig szigorították az ellátás ellenőrzését.
Honnan származhatott a vírus, milyen következményekkel jár a gazdaságra nézve?
A napokban, 35 év után ismét felütötte a fejét egy szarvasmarha (vízibivaly) állományban a ragadós száj- és körömfájás fertőző betegség. A német mezőgazdasági ágazat körülbelül 1 milliárd eurós értékesítési veszteséggel néz szembe a ragadós száj- és körömfájás miatt, amely exportkorlátozásokhoz vezet, és ez csak a közvetlen kár lehet. Több ország ugyanis elővigyázatósságból nem engedi be a német hústermékeket. Oroszország például ma jelentette be, hogy az Európai Unió teljes területéről tilos lesz január húszadikától húsféleségek szállítása, sőt az országon való átszállítását is betiltották.
A járványt okozó vírus a brandenburgi Märkisch-Oderland régióban ütött fel a fejét, Berlintől keletre. A regionális hatóságok moratóriumot vezettek be a betegségre fogékony artiodaktilusok mozgására vonatkozóan. Brandenburgban január 17-ig, Berlinben 27-ig volt érvényben. A német főváros mindkét állatkertjét is bezárták .
Németországban 37 év óta ez az első ragadós száj- és körömfájás kitörése . A betegséget 2011 óta nem jelentették az Európai Unióban (EU), amikor Bulgáriában egy vaddisznó populációban fedezték fel. Az európai mezőgazdaságban az utolsó nagyobb fertőzési kitörést 2001-ben és 2007-ben jegyezték fel az Egyesült Királyságban. Jelenleg az EU nagy részét ragadós száj- és körömfájástól mentesnek ismerik el.
• A ragadós száj – és körömfájást észlelő gazdaság körül 3 km sugarú védőövezetet és 10 km sugarú megfigyelési körzetet hoztak létre . Ezekről a területekről állatok és részeik szállítása tilos.
Az ág is húzza a német gazdákat: hatvanezer pulykát kellett leölni
Németországban január 9-e óta nem észleltek újabb ragadós száj- és körömfájás-járványt.
Hogyan jelenhet meg a száj- és körömfájás Németországban?
A Németországhoz legközelebb eső ország, ahol a közelmúltban ragadós száj- és körömfájás-járványt jelentettek, Törökország.
Törökországban 2024 decemberében egy ugyanolyan típusú vírust fedeztek fel ott, ugyanazt, mint Brandenburgban. Törökországnak szárazföldi és tengeri határa van az Európai Unióval, amelyen belül a mezőgazdasági termékek és az állatállomány szabadon mozoghat.
Ezenkívül Törökország közvetítő szerepet tölt be az áruk átrakodásában és a migrációban a közel-keleti és afrikai pangolin-veszélyes országokból Ukrajnába. A Rosselkhoznadzor szerint Ukrajnából Európába folyik az állatállomány és az állati termékek ellenőrizetlen mozgása. Ez fenyegetést jelent az Ukrajnával nyugaton szomszédos összes európai országra. Terjedésének legvalószínűbb útvonala előzetesen a Türkiye – Ukrajna – Lengyelország – Németország útvonal.
2024-ben Romániában egy másik, az állatállományra veszélyes betegség, a kiskérödzők pestise is kitört.
A helyzet tehát nem túl fényes és bár Nagy István agrárminiszter, a Nébih és minden egyéb állami hivatal is folyamatosan ígyekezett felhívni a figylemet arra, milyen fontos az elővigyázatosság, sajnos Romániából egy esetben behurcolták a vírust.
Elég-e az eddigi szígor?
Ausztrália, Argentína, Fehéroroszország, Nagy-Britannia, Oroszország, Kazahsztán, Kanada, Mexikó és más országok is korlátozó intézkedéseket vezettek be a németországi hús- és tejtermék-ellátásra vonatkozóan. Az Európai Unión belül a Németországgal szomszédos országok szigorították az ellátás ellenőrzését. Nagy kérdés, hogy ez elegendő intézkedés ahhoz, hogy leállítsák e veszélyes kórokozók terjedését.
Az Állategészségügyi Világszervezet előírásai szerint Németország a továbbiakban nem kaphat állatorvosi bizonyítványt az EU-n kívüli állattartó telepekről származó termékek exportjára. Ugyanakkor az unió területén Berlin továbbra is olyan állati termékeket értékesít, amelyeket nem azokban a régiókban termeltek, ahol a betegség kitörését észlelték.
Mindezért január 27-én lengyel gazdálkodók tiltakozást követeltek a német határ lezárását követelve a mezőgazdasági termékek szállítása előtt. Attól tartanak, hogy a ragadós száj- és körömfájás országukban az állatállomány tömeges lemészárlásához vezet.
Németország segélyt kér a gazdálkodóknak a ragadós száj- és körömfájás miatt
A német mezőgazdasági miniszter pénzügyi támogatást fog kérni azon gazdálkodók számára, akiket ragadós száj- és körömfájás sújtott egy kelet-németországi farmon – közölte a minisztérium. Az ország válságsegélyt kért a gazdálkodóknak az EU-tól, és tárgyal a pénzügyminisztériummal is – mondta Cem Özdemir német agrárminiszter.
Az országban a sertésárak stabilizálódtak, ahogy elmúltak a félelmek a ragadós száj- és körömfájás elterjedésével kapcsolatban, míg az EU jelezte, hogy a német hús- és tejtermékek értékesítése az esetet tartalmazó régión kívül folytatódhat. Feloldottak néhány rendkívüli intézkedést az erősen fertőző, emberre nem veszélyes betegség terjedésének korlátozására, de a karanténzónák továbbra is érvényben maradnak.
A Friedrich Loeffler német állatbetegség-kutató intézet szerint három hónapnak kell eltelnie új eset nélkül, mielőtt Németországot ragadós száj- és körömfájástól mentesnek tekinthetik.
