Meglepő lehet, de a mézpancsolás gyakorlata az unióban sokkal elterjedtebb mint gondolnák – közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) a honlapján reagálva az Agrókép cikkére, amelyben a spanyolországi mézpiaci botrányt vázoltuk fel.

Az OMME beszámolja szerint, a kínai méznek nevezett termékkel való ügyeskedés Magyarországon is előfordul. Közölték: magyar zászlóval díszített címkével, „EU-országokból és EU-n kívüli országokból” eredet feltüntetéssel lényegében kínai eredetű mézet forgalmaznak!

A magyar zászló és az eredetmegjelölés egyértelműen látszik az OMME által lapunknak elküldött fényképen is. Az OMME állítását bizonyító jegyzőkönyv pedig itt olvasható.

Az egyesület tájékoztatása szerint fél évvel ezelőtt, amikor ennek az ügynek a végére jártak, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak írtak levelet, de láthatólag semmi sem történt. Majd az áruházláncoknak is írtak levelet, de közülük csak egy-kettő válaszolt rá, pedig az OMME egyértelműen jelezte, hogy feltételezhetően tudtukon kívül, de eredethamis kínai mézet árulnak. Ezek szerint a fogyasztok már közel két hónapja úgy vannak átverve, hogy arról az érintett terméket értékesítő boltok is tudtak.

Hogy ez mennyire összeurópai kérdés azt jól mutatja, hogy hazánk nagyjából tíz éve még nem exportált mézet Spanyolországba, tavaly több száz tonna ment el (egészen pontosan 1180 tonna), mely többségében akácméz. Pontosan ugyanez a helyzet Romániával, mert érdekes módon egyre több mézet adunk el oda is az akácmézből (tavaly több mint 200 tonnát)

Érdekes az is, amit egyik hazai mézkiszerelő elmondott, miszerint azért veszítette el az egyik olasz üzletláncát, mert kinyomta egy spanyol kiszerelő – olcsóbban adta a spanyol a magyar akácmézet, mint ő magyarként! – mutatott rá az OMME. Vagyis nem csak romániai mézet kotyvasztgatnak a spanyol és ezek szerint az olasz (és a fentiek szerint a magyar) piacon, hanem a magyar termékkel is játszadoznak az élelmiszer hamisítók.

Hogyan történhet az hogy a spanyol kiszerelő, amely Magyarországról megveszi hordóban a terméket olcsóbban tudja csomagolva továbbértékesíteni az olasz piacon? Csak úgy, vélelmezte az OMME, ha a magyar akácmézhez (mint az Agrokép cikkében is megírtunk) gyantaszűrt, nyomon követhetetlen kínai „mézet” adnak hozzá, s így csinál egy kamion magyar akácból két kamion magyar akácot – a labor pedig a magyar pollent látja, így elfogadja magyar méznek. Az ár pedig természetesen sokkal alacsonyabb, mintha a csak magyar akácot tartalmazó ajánlat.

Pontosan ugyanez a helyzet Romániával, mert érdekes módon egyre több mézet adunk el oda is az akácmézből, ami azért meglepő, hiszen egy potenciálisan exportorientált országról van szó.

Klenáncz másik ügye miatt, amelyre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kimondta, hogy „nem viselhetik az akácméz elnevezést” megkerestük az Országos Kereskedelmi Szövetséget is, aziránt érdeklődve, hogy miért ő még mindig az egyik, ha nem a legnagyobb mézbeszállító partnerük, miközben már többször bebizonyosodott, hogy megtéveszti a vásárlókat? Az OKSZ válaszát szó szerint idézzük:

Az OKSZ alapvető követelménynek tartja a jogszabályi előírások betartását. A vásárlókat rendre megkárosító beszállítókkal senkinek sem érdeke az üzleti kapcsolat fenntartása. A kereskedők megkövetelik a gyártóktól, beszállítóktól a termékminőség jogszabályoknak megfelelő dokumentálását is. A jogerős hatósági döntéseket, továbbá az azonnali riasztásokat, a jogszabályok alapján elrendelt hatósági visszahívásokat maradéktalanul végrehajtják. Az alapvető kérdés az, hogy egy gyártó bármely áruterületen jogszerűen működik-e, a hatóságok ellenőrzési vizsgálatai pedig milyen hibákat tárak fel és ezek alapján milyen intézkedések indokoltak.

A kínai mézpancsolás és amit tehetünk ellene