Egy állam kivétel: nem működik az állami élelmiszer-pazarlás tilalma

A kutatók megállapították, hogy az öt állami tilalom együttesen legfeljebb 3%-kal csökkentette a hulladéklerakókba kerülő élelmiszer mennyiségét egy adott évben.

Az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása érdekében az Egyesült Államok maroknyi állama megtiltotta az élelmiszerboltoknak, éttermeknek és más kereskedelmi hulladékkal foglalkozó szolgáltatóknak, hogy az el nem fogyasztott élelmiszereket a szemétlerakókba dobják. A Science új tanulmánya, amelyről a Bloomberg számolt be, azonban azt találja, hogy a tiltások többsége hatástalan volt – egy kivételével.

A tanulmány szerint Massachusettsben a 2014-ben bevezetett tilalom a végrehajtás első öt évében átlagosan 7 százalékkal csökkentette az összes lerakott és elégetett hulladék éves mennyiségét. Ezzel szemben Kaliforniában (2016-ban), Connecticutban (2014), Rhode Islandben (2016) és Vermontban (2014) a tilalmak nem csökkentették érdemben a hulladéklerakókba kerülő hulladékot. A New Jersey-i (2021), New York-i (2022), Maryland-i (2023) és Washingtoni (2024) programok túl újnak bizonyultak ahhoz, hogy értékeljék.

A kutatók három valószínű okot azonosítottak Massachusetts sikerére. Az értékelt államok közül itt a legnagyobb az élelmiszer-hulladék-feldolgozó létesítmények sűrűsége. A programjában is a legegyszerűbb nyelvezetet használta, érthetőségre, egyszerűségre törekedve és a legkevesebb kivétellel. Végül Massachusetts a jogérvényesítésre összpontosított: miközben más vizsgált államokban ritkák voltak az ellenőrzések vagy a bírságok, ott az egy generátoronkénti éves ellenőrzések száma 216 százalékkal magasabb, mint a következő legtöbb ellenőrzést végző államban, Vermontban.

„Nem gondoljuk, hogy az államoknak teljesen el kellene hagyniuk ezeket a törvényeket, de meg kell találniuk a módját annak, hogyan tegyék sikeressé őket” – mondta Fiorentia Anglou, a tanulmány vezető szerzője, az austini Texasi Egyetem doktorjelöltje. Massachusetts sikere rávilágít a „hulladék és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése lehetséges” – tette hozzá.

A legtöbb elpazarolt élelmiszer hulladéklerakókba kerül, ahol a bomlás során metán szabadul fel. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület 2019-es jelentése szerint globálisan az élelmiszer-veszteség és -pazarlás az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának 8-10%-át teszi ki, ami nagyobb kibocsátási forrást jelent, mint a légi közlekedés vagy a teherszállítás.

Az Egyesült Államokban a háztartások rengeteg élelmiszer-hulladékot termelnek, míg az iskolák, kórházak, éttermek, élelmiszerboltok és egyéb vállalkozások évente mintegy 80 milliárd font (1 GBP= 468 HUF) élelmiszert pazarolnak el.

„Hogy érzékeltessem ezt a léptéket, ez körülbelül 310 teljes méretű stadiont jelentene, amelyeket évente csűrig megtölthetsz” – mondja Robert Sanders, a tanulmány szerzője, a kaliforniai San Diego egyetem marketing- és elemzési adjunktusa.

A tanulmány szerzői csak az első öt betiltást elrendelő államot tudták értékelni, és csak 2018-ig. Annak megállapítására, hogy a lerakott és elégetett hulladék változásai a tilalmaknak tulajdoníthatók-e, egy „placebo-elemzést” alkalmaztak, amely áttekintést és összehasonlítást tartalmazott. A kutatók megállapították, hogy az öt állami tilalom együttesen legfeljebb 3%-kal csökkentette a hulladéklerakókba kerülő élelmiszer mennyiségét egy adott évben.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink