Ahogyan a gabonát, úgy a mézet is kiszorítja hagyományos piacainkról az Ukrajnából nyomott áron érkező termék – hívta fel a figyelmet az agrártárca, emlékeztetve, hogy Magyarország több tagállammal együtt sürgeti a méztermékek csomagolásán az egyértelmű eredetmegjelölést. Európában ugyanis olyan harmadik országokból származó, rendkívül olcsó méztermékek lepték el a piacot, amelyek kiszorítják a magyar mézet.
November után gyakorlatilag leállt a hazai mézpiacon a felvásárlás, az ukrán méz levitte a vegyes- és az akácméz árszintjét is. A 2021 végén még kilónként 2400 forintos felvásárlási árú akácméz most 1700 forintos áron sem kell, és vegyes mézekből is beragadtak tételek a termelőknél is a kereskedőknél is, ráadásul az üzletek polcairól sem fogy a magyar méz – mondta a Világgazdaságnak Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke.
A helyzet ismert az Agrárminisztérium előtt is. Ennek kialakulását Nagy István agrárminiszter azzal magyarázta a Világgazdaságnak, hogy
az ukrajnai méhészek a háború, és az esetleges rekvirálás elől menekítve pörgetés után féláron vagy még olcsóbban, azonnal értékesítették a mézet, mert nem akartáék, hogy termékük a harcokban mesemmisüljön, és azonnal pénzhez akartak jutni.
Az ukrán méznek nem Magyarország volt a vevője, hanem a német, francia, svájci és olasz mézletöltők, ami annyiban problémás, hogy a magyar termékeket is ide akarták eladni. Mégpedig nagy reményekkel, mert három év után tavaly végre a méhészeknek nem volt rossz évük, és azt gondolták, hogy ha minden agrártermék ára az egekbe szökött, ők is jó áron tudják eladni az árujukat. Ezt akadályozta meg, hogy a magyar méz exportpiacai bedugultak az ukrán áru miatt. Ezzel szemben teljesen fegyvertelenek vagyunk, mert arra nincs ráhatásunk, hogy például a németek kitől vásároljanak – tette hozzá a miniszter.
Nagy István szerint azonban mivel az ukrán méhészek békében is termeltek mézet, és az is elfogyott, abban lehet bízni, hogy ez történik most is. A zavart az okozza, hogy egyszerre árasztották el a piacot az árujukkal. A miniszter reményei szerint az influenzaszezon tavaszra kiüríti a raktárakat, és megindul a hagyományos felvásárlás. Mindamellett érthető, hogy a méhészek aggódnak, hiszen kellene a tavaszi induláshoz a pénz, de nincs bevételük.
A korábbi évekhez képest ugyanakkor különbség, hogy az ukrán termékekre kivetett uniós importvám teljesen megszűnt júliusban, és akár 60 ezer tonnára emelkedett a vámmentes kvóta
– hívta fel a figyelmet Fazekas Gyula. Addig kevesebb méz jött onnan, ami valószínűleg éppen a vám belengetett megszűnésének köszönhető, később viszont – a november végéig rendelkezésre álló KSH-adatok szerint – némileg növekedett az Ukrajnából Magyarországra behozott mennyiség: az augusztusban és szeptemberben még csupán 60-60 tonna körüli mennyiség a következő két hónapban havi több mint 220 tonnára emelkedett, összességében pedig a teljes import közel kétharmada jött közvetlenül Ukrajnából. Eközben az exportőrök által lejelentett teljes magyar mézkivitel 13 300 tonna volt november végéig, míg egy évvel korábban ugyanebben az időszakban 17 575, 2020-ban pedig 18 524 tonna.
Bezavar az európai piacon az is, hogy Amerika dömpingvámot vezetett be több ország termékeire, ezért például a korábban az amerikai piacon értékesített argentin méz egy része is Európában keres piacot, és még 17 százalékos vámmal is olcsóbb, mint a magyar méz.
Európában minden magasabb árfekvésű termék értékesítése megállt, a vásárlóerő csökkenése miatt nem kell már sem a lépes, sem a bioméz, és az akácméz iránti érdeklődés is minimálisra esett vissza.
Közben nemcsak Magyarországon, hanem más uniós méztermelőknél is jó volt a termés, az árversenyben pedig a magyar méhészek nincsenek jó pozícióban, nemcsak az ukrán, hanem a szlovák, román, szerb, bolgár mézek is olcsóbbak a magyarnál.
