Afrikai sertéspestis: nyugodt a hazai piac

Világméretűvé vált az afrikai sertéspestis, hiszen a kínai esetek mellett Európában Ukrajnában, Lengyelországban és Romániában, de újabban már Belgiumban és Bulgáriában is fedeztek fel fertőzött eseteket.

Míg a szakigazgatás, a szakma és az ágazati szereplők a betegség megelőzésére tesznek intézkedéseket addig a felszínen a hazai sertéspiac viszonylag nyugodt arcát mutatja. A hírek ellenére a sertéshúsfogyasztás Magyarországon lényegesen nem változott, a fogyasztói bizalom továbbra is stabil. Tény: a kór világméretű terjedése tartósan átrendezheti a világ sertéságazatát és ezáltal a hazai sertéságazat sorsára is nagy jelentőségű lehet. Rajtunk múlik, hogy a hazai ágazat újra bajba kerül vagy pedig megelőzzük a bajt és nyertesei lehetünk ezeknek a változásoknak
Pár hónap alatt világméretűvé nőtt az a fenyegetés, amit az afrikai sertéspestis (ASP) jelent. Kínából augusztus elején jelentették a kór megjelenését, ahol azóta már közel húsz, egymástól több száz kilométerre fekvő helyen észlelték a betegséget. Az intézkedések ellenére a távol-keleti országban nem tudták megfékezni a járvány továbbterjedését és elkerülni az azzal járó súlyos károkat: a fertőzéssel Kína állományának 20 százaléka, a világ sertésállományának 10 százaléka lett érintett. Az ASP kitörése a világ legnagyobb sertéstartó területén a kínai belföldi kínálat jelentős csökkenéséhez vezetett: a magas állatsűrűség, az ellenőrizetlen és kiszolgáltatott háztáji állattartás, a sok esetben kezeletlen élelmiszer-hulladék és a közel 300 millió folyamatos mozgásban lévő vendégmunkás növeli a betegség további terjedésének kockázatát. A becslések alapján legalább 11 millió tonna sertéshús eshet ki a kínálati oldalról. Összehasonlításképpen: a sertéshús világkereskedelem mennyisége éves szinten valamivel több, mint 8 millió tonna. Kínai elemzők szerint a betegség akár súlyosabb lehet, mint amelyre az eddig megerősített esetekből következtethetünk, sőt már más ázsiai országok is érintettek lehetnek!
Az afrikai sertéspestis kelet-európai terjedése miatt Ukrajnában több tízezer, Romániában pedig több mint 230 ezer házisertést kellett már levágni. Kimondható, hogy Magyarország mindkét keleti szomszédjában az ASP terjedése kritikus szintet ért el mind a házi sertés-, mind a vadállományban.
A betegség és ennek a hírnek a terjedése a romániai húsfogyasztásra is kihat: egyre több fogyasztó fordul el Romániában a sertéshústól félelmében, amelynek oka, hogy megingott a fogyasztói bizalom a román állategészségügyben és élelmiszerbiztonságban. Lengyelországban is jelentős megbetegedések vannak a házi állományban, Magyarországon viszont kizárólag a vadállományban mutatták ki a sertéspestis vírusát (ASP), amely emberre semmilyen formában nem veszélyes.
A kór Nyugat-Európát sem kerüli el és szeptember második felében Belgiumban is felütötte a fejét. A belga szövetségi élelmiszerbiztonsági ügynökség (FASFC) az afrikai sertéspestis vírusát mutatta ki több vaddisznóban. A belga hatóságok elkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását a vírus terjedésének megelőzésére, amelyek kiterjednek a vadászatra is. Vizsgálják az állattartó telepeket is, de fertőzöttet eddig nem találtak. A katasztrófa elkerülése és a belga húsexport védelmében – kivételes intézkedésként – több, mint 4000 házisertés leölését tervezik, valamint 63 ezer hektárra kiterjedő, fakitermelésre vonatkozó tilalmat vezettek be a fertőzött régióban, hogy a vaddisznók ne vándoroljanak át más területekre, például az igen közeli Németországba vagy Luxemburgba. Nyugat-Európa országai aktívabban reagáltak a belga eseményekre, mint a kelet-európai ASP esetekre eddig bármikor: mindenhol azonnali cselekvésre szólítanak fel, illetve Hollandiában, Franciaországban és Németországban óvintézkedések bevezetésével próbálják megelőzni a kór terjedését.
„Az afrikai sertéspestis megjelenésétől többen az ágazati apokalipszist várták. Az Agrárminisztérium és a hatóságok intézkedésének, kommunikációjának, valamint az élősertés jelentős régiós keresletének köszönhetően nem omlott össze a vágósertés piac, ha az árak el is maradtak a korábbi ’nyári’, magasabb áraktól” – mondta Pecze László, a Hajdúsági Agráripari Irt. sertéságazat vezetője. A szakember szerint azonban az ASP európai terjedésétől tartós piaci zavarok, értékesítési nehézségek várhatóak, sajnos még közép- és hosszú távon is, emiatt meglehetősen borúlátók a vágósertést előállítók, értékesítők.
A vezető egyetért azzal, hogy a professzionális sertéstartó vállalkozásokra még „békeidőben” is, de most különösen nagy felelősség hárul olyan tekintetben, hogy a járványvédelem, a higiénia, a nyomon követés és a tudatos antibiotikum felhasználás területein kompromisszummentes, következetes szabályozást tartsanak be, és ezt megfelelően kommunikálják. A professzionális sertéstartást az abban dolgozókon keresztül ismerik a fogyasztók, nyíltan, és világosan kell tájékoztatni a közvéleményt, fogyasztókat a termelésbiztonságért működtetett rendszerekről.
Romániában a sertésállomány közel ötven százaléka az un. háztáji szektorban található, valamint az elmúlt évek állatjóléti támogatási rendszerének köszönhetően sokan foglalkoznak csak hízlalással. Elsősorban a háztáji sertéstartás miatt az ASP-t rendkívül nehéz megfelelően kontrollálni, a kereskedelmi-, telepítési korlátozások a piacot két részre osztották (korlátozás alá eső területeken alacsony ár, egyéb területeken magas ár). Az ország a betegség megjelenéséig is importra szorult, ami a csökkent malac-telepítések miatt csak fokozódott. Élősertés kapcsán Magyarország számára már az elmúlt hónapokban megmentőnek értékelhető a román kereslet, ami, remélhetőleg tartós lesz. Európai vonatkozása pedig a harmadik országba ki nem szállítható tételek elhelyezése – magyarázza Pecze László.
Kínában tartják a világ sertéslétszámának a felét. A sertéshús fogyasztás növekedő pályán van, valamint az elmúlt években jelentősen nőtt a hazai kibocsájtásuk. Az afrikai sertéspestis megjelenése emiatt a globális piacot is meg fogja mozgatni. A betegség, zárlatok, korlátozások miatt Kína részéről akár rendkívül jelentős mennyiségű sertéshús igény is jelentkezhet a globális sertéshús piacon, amit, ha nem is közvetlen Európából (ASP terjedése miatt) de a globális termelésnek ki kell elégítenie. Az elkövetkező évre, és várhatóan az elkövetkező időszakra is pozitív hatással lehet a kínai igénynövekedés. A belga piacon tapasztalt esetekről szólva a szakember elmondta: a piacnak gyorsan kell majd reagálnia, átrendeződnie az ilyen, és hasonló esetekre felkészülve.
Az egyszerre két oldalról (keletről és nyugatról) érkező hatás megsürgeti az egységes, és tagállam-szintű intézkedéseket, amik ugyan nagy kihívás elé állítják az ágazat szereplőit, de megfelelő célzott intézkedésekkel, támogatásokkal átvészelhető lehet a következő időszak. Az élősertés-, és a sertéshús piac várhatóan sokkal hektikusabban fog alakulni, mint a korábbi időszakban, amit csak a felkészült szereplők élhetnek majd túl.
A hazai sertéstartókat összefogásra késztethetik a piaci zavarok, ami amúgy is hiányzik az ágazatból. A csak sertéstartók érdekeit szem előtt tartó érdekképviselet kialakulása egy meghatározó eredménye lehet a következő, vészterhesnek ígérkező időszakban – húzta alá Pecze László.
„Az ASP áprilisi megjelenése óta a nagyjából 2.850.000 darab sertést felvonultató termékpályán jelentős változások következtek be. A magyar exportban jelentős mennyiséget képviselő kelet-ázsiai országok beviteli tilalmat vezettek be a magyar sertéshúsra. A feldolgozók piacok hiányában nyár végéig a német árbázishoz képest 3- 10 eurocentes diszkonttal vásárolták az élősertést. Az átmeneti piaci zavarok a nyár végére megszűntek, a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozottá vált” – mondta el Ádám János, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sertés alosztály vezetője.
A szakember szerint a sertéshúsfogyasztás Magyarországon lényegesen nem változott, a fogyasztói bizalom továbbra is stabil. Ez egyrészt köszönhető annak, hogy a magyar állategészségügy hivatal szigorú intézkedéseket vezetett be a fertőzéssel érintett területeken, a fertőzés nem terjedt át a házi sertés állományra, így a fertőzéssel továbbra is csak a vaddisznó állomány érintett. Másrészt a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kaptak, hogy a betegség emberre nem veszélyes, a hazai sertéshúsból készült termékek biztonságosan fogyaszthatók.
A termékpálya valamennyi szereplőjének – beleértve a fogyasztókat is – elemi érdeke, hogy a betegség továbbterjedését megakadályozzuk, elkerüljük a házi sertésállományban történő megjelenését. Ennek érdekében a sertéstartók és a vágóhidak tovább szigorították az amúgy is magas szintű járványvédelmi követelményeiket. A magyar állategészségügy megnövelte az ellenőrzések számát, mely kiterjed a termékpálya valamennyi szereplőjére, országos monitoring rendszert működtetését rendelte el – számolt be Ádám János.
A fogyasztói bizalom fenntartása érdekében továbbra is fontos a lakosság folyamatos tájékoztatása és annak tudatosítása, hogy a fertőzés terjedésben az emberi tevékenység elsődleges szerepet játszik, így a fertőzött illetve a veszélyeztetett területeken elrendelt szigorú előírások betartása nem csak az állattartóknak hanem a lakosságnak is kötelezettségekkel jár. A tájékoztatásban továbbra is fontos szerepet kell vállalnia a NAK-nak, hiszen a falugazdász hálózaton keresztül minden településen jelen van.