Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma alatt működő Agrár-külgazdasági Szolgálat (FAS, Foreign Agriculture Service) a koronavírus-járványt követő két éves időszakra, azaz a 2022 és 2023 évekre öt olyan irányzatot azonosított, amelyek nagy mértékben befolyásolják a fogyasztói szokások alakulását. Az elemzés szerint
(például etnikai vagy vallásos tisztaságú élelmiszerek, fairt trade, valamitől mentes élelmiszerek).
Ezek a vásárlók elsősorban nyomon követhetőséget és a termelés módjáról adott információkat igényelnek a magasabb árért cserébe. A fogyasztók egyre jobban utánanéznek az élelmiszeripari termelési módszereknek, és jobban megnézik a fenntarthatósággal kapcsolatos tényezőket is, például azt, hogy honnan származik az áru, és milyen minőségű.
Felmérések szerint a németek 74 százaléka aggódik a környezetszennyezés, és 69 százalékuk a klímaváltozás miatt. A német vásárlók több mint kétharmada várja el a vállalatoktól, hogy környezettudatosan működjenek, például használjanak környezetbarát alapanyagokat. Az igaz viszont, hogy egyre több olyan személy is van, aki szeretne ugyan környezetbarát módon viselkedni, de nem tudja, pontosan mit kellene tennie a környezetért – ők nagyon fogadókészek a vállalatok által megfogalmazott üzenetekre, információkra, és a megfelelő termékek felkínálására.
Szintén terjed Németországban a millenniumi generáció fiatalabb tagjai között egy „zöld az új menő” felfogás, őket a szakzsargonban „Glamour Green” csoportnak nevezik. Olyan ruhákat hordanak, amelyekről lógnak a zöld tanúsítványok, és általában a tudatos életstílust a luxussal és életörömmel kombináló termékeket vásárolnak.
A kérdés, hogy hol vásárolnak? És itt jön képbe a második megatrend, a hibrid értékesítés. Igen röviden: azok a boltok a népszerűek, ahol gyakorlatilag minden értékesítési csatorna él (omnichannel retail), azaz létezik fizikai üzlethelyiség, tehát be lehet sétálni a boltba is, de szükség esetén online, futár- vagy csomagküldő szolgálat útján kiszállítás is kérhető. Ez az úgynevezett „phygital”, fizikai és digitális egyszerre, vagyis hibrid értékesítés. A GfK kutatási alapján a koronavírus-járvány alatt a németek 83 százalék változtatta meg vásárlási szokásait, az e-kereskedelem pedig 56 százalékos növekedést könyvelhetett el. Ugyanez a bővülés az omnichannel boltok esetében 80 százalék feletti volt.
DIY food – „Készítsd el magad” élelmiszerek
A DIY (Do it yourself) trend azt jelenti, hogy a vásárlók az ételt otthon készítik el, egyben akár főzni is taníthatják a gyerekeket. Ami a hagyományos főzéstől megkülönbözteti, az a félig előre elkészített élelmiszercsomagok. Németországban vannak olyan cégek, amelyek egyrészt ilyen csomagokat szállítanak, másrészt receptekkel is ellátják a vásárlókat. A legerősebb hajtóerő a DIY trend mögött egyrészt a német fogyasztók egyre növekvő egészség- és jóllét-tudatossága, másrészt pedig az, hogy a németek egyre több kontrollt szeretnének étrendjük felett (a fenntarthatósági és a környezetbarát szempontok betartásával).
Házhoz szállítás és zéró hulladék
Bár a környezetvédelem egyre erősebben van jelen a német társadalomban, a koronavírus-járvány felerősítette az igényeket a házhoz szállítás, illetve az elvitelre történő vásárlás szegmensekben. Egyes cégeknél ez a tevékenységi kör bővítésével járt, például van olyan italfutár cég, amelyik már zöldségeket is szállít. A német szupermarketek is inkább független futárcégekkel kötnek szerződést a házhoz szállításra, de van példa arra is, hogy megvesznek egy már létező kiszállító vállalatot. A német fogyasztók elvárása, hogy a kiszállított élelmiszer és csomagolás fenntarthatóbb legyen, lehetőleg minél jobban megközelítse a „zéró hulladék” szintet.
Elvitelre szánt snackek és készételek, novel foods
A német élelmiszer-fogyasztási szokások alapvetően változtak meg az utóbbi években, például a németek egyharmada már nem reggelizik otthon, és az emberek fele sem otthon ebédel. Ez egyrészt kisebb csomagolásokat jelent, másrészt az egészségtudatosságnak köszönhetően egyre csökken a tej- és tejipari termékek, az alkoholtartalmú és a cukros italok aránya az elvihető szegmensben. Németországban az elvihető termékek (például a papírdobozos kávé) forgalmazási aránya sokkal magasabb, mint bármely más EU-tagállamban, és 2018 óta is 11 százalékkal nőtt.
Az innovatív gyártási és feldolgozási technológiáknak köszönhetően új, korábban ismeretlen termékek is a piacra kerülnek (például: ehető rovarok). Az új trend élén Berlin áll, de a német nagyvárosok is követik példáját.
Organikus vagy biotermékek
Németországban folyamatosan nő a biotermékek forgalma (ezen belül is a legnagyobb mértékben az organikus étolajok és szószok értékesítése nőtt az utóbbi években), olyannyira hogy az USA után a német biopiac a második legnagyobb a világon. A koronavírus-járvány csak tovább növelte a biotermékek keresletét, de pont most változóban van a helyzet: az orosz-ukrán konfliktus miatt megugró árak és infláció miatt kezdenek elmaradozni a vásárlások, 2022. első félévében 10 százalékos a visszaesés, de ez a trend várhatóan a következő hónapokban is folytatódni fog. Nem egyformán érint viszont ez a csökkenés minden terméket: a vásárlók most elsősorban az áruházláncok saját márkás biotermékeit keresik (ezek olcsóbbak) a biotermesztők árui helyett.
Veganizáció
Ha valaki csak benéz egy német szupermarketbe, és megpróbálja megszámolni a húshelyettesítő termékeket, akkor gyorsan képet kap ennek a trendnek az erejéről. A szójasteak-től kezdve a borsó alapú hamburgerhús-pótlékig, a vegán ételek egyre népszerűbbek, különösen a fiatalok körében. Nem csak vegetáriánusok élnek ezekkel az ételekkel, hanem azok a környezettudatos, fenntarthatóság-hívő németek is, akik tudatosan, önkéntesen csökkenteni szeretnék húsfogyasztásukat.
