• Orbán Viktor a választás előtt egy nappal elárulta: ajánlatot tett Zelenszkijnek, hogy segít neki a tűzszünetben, de elutasította – "Senki nem szereti, ha szétbarmolják, amin 16 évig dolgozott" Orbán Viktor a választás előtt egy nappal elárulta: ajánlatot tett Zelenszkijnek, hogy segít neki a tűzszünetben, de elutasította – "Senki nem szereti, ha szétbarmolják, amin 16 évig dolgozott"

    Miniszterelnök úr, interjúk garmadáját adta az elmúlt napokban, hetekben, hónapokban. Mindent elmondott arról, hogy Magyarország számára mi a tét a holnapi választásokon. De mi a tét önnek személyesen?– Senki sem szereti, ha szétbarmolják azt, amin tizenhat évig dolgozott. Az ellenfeleink nem is rejtik véka alá, hogy lebontanák azt a polgári, nemzeti gazdaságot és családbarát, keresztény társadalmat, amelyet felépítettünk. Nekem személyesen az a tét, hogy megmarad-e mindaz, amiért dolgoztam, és amiről azt gondolom, hogy a legjobb út az ország számára. De ez nem rólam szól. A tét Magyarország számára sokkal nagyobb, mint nekem személyesen.A közvélemény-kutatások némelyike szerint az ön ellenfele nagyon vezet, némelyike szerint kicsit vagy egyáltalán nem vezet, de azt azért nem hiszem, hogy ne lehetne kijelenteni: ez a választás az ön számára nagyon nehéz és kiélezett.– Minden választás nehéz. Még az is, amelyiket végül fölényesen megnyerjük. Kívülről könnyűnek látszhat egy kampány, belülről egyik sem az. Mindegyik más, és mindegyik kemény. A mostani azért különleges, mert most nem az ellenzéki pártokat terelték egy táborba, hanem félretolták őket, és csináltak helyettük valami újat. Ez nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi minta. Nehéz helyzet, de nem példa nélküli. A fontos az, hogy a vége most is ugyanaz legyen: győzzünk.Ennek a szoros versenynek, amelynek az utolsó óráit éljük, ahhoz is köze lehet, hogy a magyar gazdaság évek óta bukdácsol. A magyar választókat pedig kevéssé vigasztalja, hogy máshol is rossz.– Mi, magyarok kettős tudattal élünk. Egyrészt pontosan látjuk, hogy a háború, az infláció, az energiaárak és a gyenge növekedés jórészt rajtunk kívül álló okok következményei. Azt is tudjuk, hogy ennyi munkával békésebb időkben jóval előrébb tartanánk. Másrészt ott van a másik tapasztalat is. Visszaépítettük a 13. havi nyugdíjat, a gazdaság kitermeli a 14. havit is, egyszázalékos növekedés mellett 11 százalékos minimálbér-emelést hajtottunk végre, az édesanyák két gyermekkel már adómentesek, megdupláztuk a gyermekek után járó adókedvezményt, megkétszereztük a nemzeti vagyont, az aranytartalékot pedig a harmincháromszorosára növeltük. Vagyis lassabban haladunk, mint szeretnénk, de közben így is olyasmiket hoztunk létre, amire Európában alig van példa. Ez a két érzés egyszerre van jelen az emberekben.Nem tartja ironikusnak, hogy az önt leginkább gyűlölő Tisza-szavazó is jobban jár, ha ön marad a miniszterelnök?– Nem ironikusnak mondanám, inkább nagyon is emberinek. Még nem találkoztam olyan Tisza-szavazóval, aki azt mondta volna: igazságtalannak tartom a 14. havi nyugdíjat, ezért nem veszem fel. Olyannal sem, aki a védett árak ellen beszél, de a kúton azt kéri, hadd fizessen többet. Ilyen nincs. Az igazság az, hogy ezeknek az intézkedéseknek ők is a haszonélvezői, miközben azokat akarják leváltani, akik mindezt létrehozták. Az emberi lélek nem mindig a logika szabályai szerint működik. – Gondolja, hogy a nemzetközi helyzet alakulása mellett, és itt tulajdonképpen semmiféle jó hírt nem lehet felsorolni, ezek a vívmányok megőrizhetők lesznek?– Én ezért harcolok. Jó hírek kívülről valóban nem jönnek. De én sosem a külvilágban bíztam, hanem a magyarok teljesítőképességében. Magyarország nem sziget. Részei vagyunk a világgazdaságnak, az európai gazdaságnak is. Aki azt mondja, hogy ami odakint történik, az ránk nem hat, az vagy nem érti a világot, vagy nem mond igazat. De minden nemzeti gazdaságpolitikának van mozgástere. Mi tudjuk, hogyan kell megválasztani azokat az eszközöket, amelyekkel a legkisebb veszteséggel lehet átvészelni egy válságot. Amit felépítettünk, az megvédhető, és tovább is építhető.– Nem érzi szerencsétlennek azt a helyzetet, ami Zelenszkij elnök és ön között kialakult? Zelenszkij egy háborúban álló ország elnöke, aki nyilvánvalóan minden szalmaszálba belekapaszkodik a népe és országa túlélése érdekében. Ő nem láthatja úgy, hogy ha Magyarország egyszer már beleegyezett a nekik nyújtandó hitelbe, akkor most miért akadályozza?– Mindenki a saját szemével nézi a világot. Az ukrán ukrán szemmel, a magyar magyar szemmel. Az ukrán azt akarja, hogy szálljunk be az ő háborújába. Mi nem akarjuk odaküldeni a fiainkat. Az ukrán azt akarja, hogy adjuk oda a pénzünket. Mi azt mondjuk: itthon is van helye annak a pénznek. Az ukrán azt akarja, hogy ne vegyünk orosz ener­giát. Mi azt mondjuk: nekünk arra szükségünk van. Ezek nem félreértések, hanem valódi, nehezen feloldható érdekellentétek. Együtt élni lehet velük, de az ukrán követeléseknek nem tudunk eleget tenni. Ráadásul mi komoly segítséget is megpróbáltunk adni. 2024 nyarán Kijevben nyíltan elmondtam Zelenszkij elnöknek, hogy az idő nem az ő oldalukon áll. Jön az amerikai választás, az amerikai politika megváltozik, az oroszok tovább bírják a háborút, és ebből Ukrajna nagyon rosszul fog kijönni. Azt is felajánlottam, hogy ha kívánja, megpróbálok közvetíteni egy tűzszünet vagy békekezdeményezés érdekében. Ezt visszautasították. Én ebben az ügyben nyugodt lelkiismerettel állok. Amit egy magyar vezető megtehetett, azt megtettem. Ezért jogunk van ahhoz, hogy ezt a konfliktust magyar szemmel nézzük.– Ezen a héten Magyarországon volt az amerikai alelnök. Ön olyan mértékű támogatást kapott az Egyesült Államok elnökétől és alelnökétől, amilyenre talán még nem is volt példa a magyar történelemben.– Valóban nem. Erre nehéz jó szót találni, én fegyverbarátságnak nevezném. Amerika most nem egyszerűen egy szövetségest lát bennünk, hanem partnert a Nyugat lelkéért folyó küzdelemben. A kérdés az, hogy megőrizhetők-e azok az alapok, amelyekre a Nyugat épült: a kereszténység, a józan ész, a gazdasági szabadság, a nemzeti büszkeség. A progresszívek ezeket akarják kiszorítani a nyugati politikából. Amerika most ebbe a harcba állt bele teljes súllyal. Ebben a dimenzióban Magyarország áll ma a legközelebb az Egyesült Államokhoz. Persze van üzlet, van fegyvervásárlás, van energetikai és innovációs együttműködés is. De mindez alatt ott húzódik egy mélyebb kapcsolat. Nem arról van szó, hogy fontosak vagyunk nekik. Arról van szó, hogy létfontosságúnak tartanak bennünket ebben a szellemi-politikai küzdelemben. Ez történelmi helyzet. Különösen azért, mert nekünk fontos, hogy erős horgony kössön bennünket a nyugati világhoz. Magyarország nyugati keresztény ország. Ebben a közegben vagyunk otthon. Ezt a horgonyt ma Amerika adja meg nekünk Európa helyett.– Mit ígér a magyaroknak arra az esetre, hogyha nyer?– Azt, hogy megvédjük mindazt, amit az elmúlt tizenhat évben közösen létrehoztunk. Megvédjük az idősek biztonságát, a fiatalok boldogulásának esélyét, a családok támogatási rendszerét, és a lehető legkisebb veszteséggel vezetjük át az országot azon az energia- és pénzügyi válságon, amely Európa felé közeledik.– El fogja mondani az akkori híres mondatot? Hogy mindenki hozzon magával még egy embert?– Most ennél jobbat mondok. Az emberek jobban hisznek a szomszédnak, mint a politikusnak. Ezért nem még egy embert kell hozni, hanem be kell kopogtatni minden szomszédhoz, minden munkatárshoz, minden családtaghoz. Nem még egy embert kell hozni, hanem mindenkit. Úgyhogy most az a mondat: mindenki hozzon el mindenkit! 

  • Teljes káosz: a miniszterelnök a köztévében jelentette be, leállhat az olajellátás a nyugat-európai országban – minden negyedik benzinkút kifogyhat az üzemanyagból Teljes káosz: a miniszterelnök a köztévében jelentette be, leállhat az olajellátás a nyugat-európai országban – minden negyedik benzinkút kifogyhat az üzemanyagból

    Írország átmenetileg az olajellátás megszakadásának kockázatával néz szembe, miután az üzemanyagárak emelkedése elleni tiltakozások megbénították a kulcsfontosságú közlekedési útvonalakat, és azzal fenyegetnek, hogy átterjednek Észak-Írországra is.

  • Csak most derült ki, megtámadták Németország olajvezetékét: leállt a szállítás veszélybe került a legnagyobb finomítójuk – „Ez szabotázs” Csak most derült ki, megtámadták Németország olajvezetékét: leállt a szállítás veszélybe került a legnagyobb finomítójuk – „Ez szabotázs”

    Nemcsak az iráni háború veszélyezteti az energiabiztonságot.

  • Minden eddiginél nagyobb ígéretet tett Amerika Magyarországnak: ez most már rengeteg pénzről szól – Trump világossá tette, mi a feltétel Minden eddiginél nagyobb ígéretet tett Amerika Magyarországnak: ez most már rengeteg pénzről szól – Trump világossá tette, mi a feltétel

    Totális gazdasági együttműködést jelentett be.

  • A helyzet egyre aggasztóbb: a Hormuzi-szoros továbbra is zárva, a válságtól már a norvégok sem menthetik meg Európát A helyzet egyre aggasztóbb: a Hormuzi-szoros továbbra is zárva, a válságtól már a norvégok sem menthetik meg Európát

    Európának a legrosszabbra kell készülni, itt már a norvégok sem segíthetnek.

  • A hetvenes évek tárgyai a műkereskedelem felfedezésre váró területe A hetvenes évek tárgyai a műkereskedelem felfedezésre váró területe

    Rejtőzködő 70-es évek címmel nyílt kiállítás és vásár a budapesti Amikor Galériában, ahol Percz János és Garányi József, valamint Garányiné Staindl Katalin életművét ismerhetjük meg közelebbről.

Miről olvasnál most?