A HNT-elnök összefoglalója szerint a nemzetközi borászati környezetben sem igazán változtak a termelés és a piaci viszonyok alapszabályai, illetve a piaci trendekben sem történtek fordulatok. Bár a borászszakma egy része még nem kellően nyitott az adaptálható fejleményekre. A mélyben ugyanakkor történtek változások, ha a hatásaik még nem is mindenütt észlelhetők, de az ágazat hosszú távú fejlődését vetítik előre.

Légli Ottó szerint minden változás közül a legfontosabb, hogy egyre több fiatallal lehet találkozni, akik komoly elszántsággal és felkészültséggel vágnak bele a borkészítésbe, legyen az professzionális vagy hobbiszintű. A szakmában dolgozók körében azt lehet érzékelni, hogy egyre többekben fogalmazódik meg a változás igénye és szükségessége. Abban biztosan mindenki egyetért, hogy

Szabályozási szempontból kiemelt fontosságú és a pozitív jövőképet erősíti a borászokban az új bortörvény elfogadása. Ezzel párhuzamosan a HNT és az elnöksége több jogszabály módosítását kezdeményezte, valamint olyan szakmaközi piacszervezési intézkedéseket fogadott el, amelyeket miniszteri rendeletben is kiterjesztettek.

Nem lehet kérdés: önkormányzatunk önigazgatása hosszú távon az ágazat általános szakmai, kulturális színvonalához fog igazodni. Mégis tele vagyunk kérdésekkel: mit hoz a jövőnk, mi vár ránk – írja Légli Ottó. Több olyan területet is kiemelt, amely valóban kihatással lesz a magyar szőlő- és bortermelésre az előttünk álló esztendőkben. Ilyen például a nemzetközi környezet és a trendek pontos felismerése, a helyes itthoni adaptálásuk, a digitalizáció, amelynek közigazgatási előszobája a 2022-ben bevezetendő ePincekönyv rendszer. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy a klímaváltozás következtében egyre több, korábban ismeretlen mértékű és gyakoriságú időjárási anomáliára kell felkészülnie az ágazatnak, valamint, hogy a tőke- és termeléskoncentráció folyamata megállíthatatlan az ágazatban, aminek következménye, hogy az ágazati szereplők és döntéshozók száma folyamatosan csökken. A szőlő- és borágazat hagyományosan élen jár az innovációban, de az ipari fejlődés felveti az innováció gazdasági megtérülését és kockázatát. Légli Ottó szerint nem lehet elmenni a globalizáció kérdésköre mellett sem, hiszen míg a kereskedelmi csatornák folyamatosan koncentrálódnak, addig a borágazat termelési szerkezete regionális jellegű. Ezekre a kihívásokra csak a termelők közösségének átgondolt munkája és szerepvállalása adhat választ – nyomatékosította a HNT-elnök.