A csomagküldés nem ideális módja a palackos borok házhoz szállításának, az online vásárolt termékek azonban jellemzően ilyen módon jutnak el a fogyasztóhoz. Az üvegpalackok súlya viszonylag nagy, sérülés elleni védelmük megnöveli a felhasználandó csomagolóanyag mennyiségét, és összességében sok egyéb részlet emelheti a szállítási költségeket. E tényezők emellett növelik a szén-dioxid-kibocsátást és az ökológiai lábnyomot is – írja a HNT által idézett cikkében a Wine Intelligence.
Ezek azonban olyan szempontok, amelyek eddig is jelen voltak. Az új tényezők, amelyek a tartós otthonléttel és a távoli vásárlással összefüggésben jelentek meg, most minden eddiginél fontosabbá tették az alternatív csomagolási módok használatát a borok esetén. A 0,75 literes palack a fogyasztók jól megszokott és kedvelt borához kapcsolódó, alapvetően el is várt csomagolási egység. A szállításhoz ideálisan illeszkedő bag-in-box, illetve a magnum vagy a nagyobb (például 3 literes) üveges kiszerelésű termékek az otthonfogyasztáshoz térfogatukban megfelelőbbek, és az áruk miatt is kelendőbbek. A hazánkban még csak elvétve fellelhető alumíniumdobozos vagy Tetra Pak kiszerelésű borok 0,33 vagy 0,5 literes térfogatukkal egyrészt könnyen magunkkal vihetőek, másrészt éppen megfelelő egységek akkor, ha egy új, ismeretlen terméket szeretnénk kipróbálni.
A kipróbálás nélküli rendelés és a házhoz szállítás egyre inkább igényli, hogy egy-egy terméket az előállítója ne csak egyféleképpen csomagoljon, hanem a felhasználás vagy a szállítás könnyebbé tétele céljából eltérő kiszerelési egységekbe töltsön. Az új fogyasztói generációk alapvető, illetve az idősebb generációk maguk által támasztott elvárásai a környezetvédelemhez és a fenntarthatósághoz kapcsolódóan pedig legfeljebb középtávon egyértelműen szükségletté alakítják majd ezeket az igényeket.
A Drinks International szerint az alumíniumdobozos borok népszerűsége folyamatosan növekszik. A hard seltzerek és RTD-italok világában ez a csomagolás egyre szélesebb körben elfogadottá válik a borok esetében is. Az Egyesült Államokban 1936-ban kezdtek kísérletezni ezzel a csomagolási móddal, de a hetvenes évekig kellett várni, mire valamennyi, az eltarthatóságot és a minőséget károsan befolyásoló tényezőt sikerült kiküszöbölni. A dobozos borok népszerűsége ennek ellenére csak 2004 után kezdett nőni, mostanra azonban már évente háromjegyű növekedést produkál, piaci részesedése pedig értékben meghaladja Amerikában a 86 millió dollárt, az Egyesült Királyságban a 10 millió fontot. A kategória maga teljesen megfelel a mai elvárásoknak: a kényelemnek, az egyadagos kivitelnek és a könnyű hordozhatóságnak.
A Wine Intelligence felmérései alapján a népszerűség növekedésének fő hajtóereje a kényelem, a fogyasztási alkalmak pedig jellemzően a szabadtéri események.
A népszerűség és a növekvő kínálat is hozzájárul a növekedéshez, ami a minőségi borok számára is új lehetőségeket nyit meg. A dobozos borok minősége jelentősen javult az elmúlt években, és a csomagolás magas szintű, attraktív megjelenésű, kényelmes és fenntarthatóságot biztosító volta a borfogyasztókat kíváncsivá és nyitottá teszi erre a kiszerelési formára.