Jön a címkeőrület a boroknál és a pezsgőknél

Fotó: Mártonfai Dénes / Tolnai Népújság
Öt év alatt megtriplázódott a pezsgőt előállító pincészetek száma – hangzott el az etyeki pezsgőkonferencián, ahol Feldman Zsolt agrárállamtitkár arról is beszélt, hogy hamarosan a borok tápértékét is fel kell tüntetni a címkéken.

A különleges, minőségi pezsgők irányába növekvő fogyasztói igények és a kormányzat tevékenysége, amellyel az elmúlt egy évtizedben lebontotta a pezsgőkészítést akadályozó bürokratikus gátakat, azt eredményezte, hogy tavaly már 120 pincészet foglalkozott pezsgőkészítéssel – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az etyeki Pezsgőkonferencia és pezsgőünnep című rendezvényen. Évente mintegy 140-160 ezer hektoliter pezsgőt állítanak elő Magyarországon, így az előállított borászati termékek 5-6 százaléka ma már pezsgő. Az előállítás nagy részét a Felső-Pannon és a Duna borrégió fedi le.

Az államtitkár kiemelte, a magyar bor- és pezsgőkészítő szakmai közösség felkészültsége jó alapot ad a tradicionális pezsgő minőségi reneszánszának folytatásához.

A továbblépés lehetőségét a kormány megteremtette, hiszen a célok elérését segítheti a megerősített eredetvédelmi rendszer és az új állami marketingprogram. A kormányzat figyel arra is, hogy a szőlőterületek megújításához, a technológia fejlesztéséhez is segítséget adjon

– tette hozzá.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a magyar borimport évek óta alacsony szinten stagnál, 2018 óta 100 ezer hektoliter körül alakul, ami a teljes magyar borfogyasztás mindössze mintegy 5 százalékát teszi ki. A pezsgők iránti növekvő fogyasztói igényre érkező, választéknövelő piaci válaszként értékelhető, hogy

ugyan az import csak tizede a magyar termelésnek, de értékben és mennyiségben is növekedést mutatott az elmúlt években. Tavaly már az összes borászati termékek importált mennyiségének csaknem 20 százalékát, míg értékének több mint 41 százalékát tette ki. A magyar pezsgőt nem csak itthon értékesítik, hanem exportáljuk is, a legnagyobb piacai között – érték és mennyiség szerint is – Kanadát, Romániát, Észtországot, Svédországot és Lettországot említette. Mivel jóval magasabb az importált pezsgők értéke az exportált termékekénél, jövőbeli komoly feladat lesz ennek megváltoztatása az ágazat számára.

Az államtitkár előadásában borjogi újdonságokat is ismertetett: az új EU-s borjelölési szabályok keretében

ezentúl az energiatartalmat, tápértéket és összetevőket is fel kell majd tüntetni a címkéken. A jelölési kötelezettség a 2023. december 8-a előtt készített borászati termékekre nem vonatkozik

– hangsúlyozta. Az elektronikus jelölés egyik lehetséges technikai megoldásaként említette a QR-kódot, amelynek közvetlenül az adott borászati termékhez kapcsolódó, jelölésköteles információkat tartalmazó elektronikus felülethez kell vezetnie majd a fogyasztókat a jövőben. Mivel ezek a tápértékhez és összetevőkhöz kapcsolódó információkat az uniós szabályozás nem engedi marketing és értékesítési információkkal együtt megjelentetni, magyarul a borászatok honlapjai erre a célra kevéssé lesznek használhatók, ezért az Agrárminisztérium egy közös elektronikus jelölési gyűjtőfelület létrehozásán dolgozik az ágazat számára a Nébih és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közreműködésével.