A belföldön termelt és belföldön értékesített borokat az idei első hét hónapban 5 százalékkal magasabb áron, átlagosan hektoliterenként 30,1 ezer forintért adták a pincészetek – írja a Világgazdaság által idézett elemzésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Az eredetvédelmi kategóriákat vizsgálva az látszik, hogy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok ennél nagyobb mértékben drágultak: az ebbe a kategóriába tartozó fehérborok feldolgozói értékesítési ára 11 százalékkal, hektónként 29 ezer forintra, a vörösborok és a rozék ára pedig 15 százalékos emelkedéssel elérte a 35,5 ezer forintot.

A vörösbor átlagosan alacsonyabb áron kelt el, az eredetvédett termékek viszont szerény mértékben drágultak / Fotó: ShutterstockA januártól július végéig tartó időszakban
a magyar borok átlagos exportára csaknem 5 százalékkal, hektoliterenként mintegy 30 ezer forintra emelkedett.Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok értékesítési ára 4 százalékkal, hektónként 26,4 ezer forintra nőtt. Az ugyanebbe a kategóriába tartozó vörös- és rozéborokat viszont csak 3 százalékkal alacsonyabb áron, hektoliterenként 25,2 ezer forintért sikerült az exportpiacokon eladni. Utóbbi azt is mutatja, hogy az első kéthavihoz képest stagnál az exportár.

Az eredetvédett fehér- és vörösboroknál ugyanakkor itthon áremelkedést tudtak elérni a borászok, igaz, szerény mértékűt. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok közül a tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára közel 3 százalékkal, hektónként 150,4 ezer forintra nőtt – ebben az esetben az exportnál egy hónappal szűkebb időintervallumot vizsgálva – január és június között 2023 azonos időszakához mérten. Az ugyanebbe az eredetvédelmi kategóriába tartozó vörös- és rozéborok közül az egri borok belföldi értékesítési átlagára csaknem 4 százalékkal 59,2 ezer forint/hektoliterre emelkedett ugyanekkor.

Ennél is szerényebb volt az áremelkedés a tokaji fehérborok exportjában, az ugyanis mindössze 1 százalékkal 82,8 ezer forint/hektoliterre nőtt az idei első hat hónapban – tovább erősítve azt az állapotot, hogy a tokajiért itthon átlagban az exportár dupláját fizetik ki a borászatoknak.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott egri vörös- és rozéborok értékesítési ára eközben 3 százalékkal, 67,2 ezer forintra emelkedett hektoliterenként.
Bordeaux is vesztésre állA vörösborok – és egyáltalán a borok – térvesztéséről adott tanúbizonyságot a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa tavalyi piackutatása is, ami megállapította, hogy a 2017-es, legutóbbi kutatáshoz képest jelentősen csökkent a borfogyasztók száma a fogyasztási gyakorisága is. Emellett pedig az is kiderült, hogy a vörösborok fogyasztásának aránya 53 százalékról 46 százalékra csökkent. A vörösborfogyasztás visszaesése egyébként világtendencia, amire a kormányok is reagáltak. Franciaországban például közel tízezer hektár szőlő kivágását támogatták bordeaux-i borvidéken, és Magyarországon is csökkentették a készeteket a tavalyi krízislepárlással, ami csak a rozé-, illetve vörösborokat érintette.

A bor külkereskedelméről csupán az első öthavi adatok állnak rendelkezésre, ezek alapján továbbra is igaz, hogy Magyarország bor-külkereskedelmi szaldója – gyöngyöző bor és pezsgő nélkül – mennyiségben és értékben is pozitív volt. Az egyenleg jelentősen növekedett az előző év azonos időszakához képest: mennyiségben csaknem 23, értékben pedig 16 százalékkal.

A borexport mennyiségi növekedése megközelítette a 24 százalékot, a kivitt mennyiség pedig 508,7 ezer hektoliter volt. Értékben ennél mérsékeltebb, 18 százalékos volt a növekedés, és amellyel a bevétel mintegy 19 milliárd forintra emelkedett.

Nem túl biztató tendencia, hogy a 2023-as teljes exportból 72 százalék volt a lédig borok aránya, tehát némileg tovább nőtt. A palackos borok kiszállítása 19 százalékkal 128,5 ezer hektoliterre, míg értéke 4 százalékkal 8,7 milliárd forintra emelkedett. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel 83 százalékát tették ki január és május között.

A borimport is nőtt, és a KSH adatai szerint nagyobb ütemben is, mint az export. Január és május között 26,9 ezer hektoliter volt a behozott bormennyiség, ami mintegy 38 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, és szinte teljes egészében palackos kiszerelésű volt. A palackos és a lédig kiszerelésű borok behozatalának összértéke 35 százalékkal 2,2 milliárd forintra emelkedett.