Összességében 17 százalékkal emelkedett tavaly a belföldön termelt és itt értékesített, földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok feldolgozói értékesítési ára, amely így elérte a hektoliterenkénti 29,2 ezer forintot – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott (OFJ) borok közül a fehéreket mintegy 26 százalékkal drágábban, hektoliterre vetítve 27,6 ezer forintért adták a feldolgozók, míg a vörös- és rozéborok árának emelkedése körülbelül 15 százalékos volt, ami hektónként 32,9 ezer forintot jelentett. A literenkénti árak tehát még ilyen mértékű drágulás mellett sem érték el a 280, illetve a 330 forintot.

Itthon jól szerepelt a tokaji

Az exportpiacokon eközben továbbra is csak jóval kisebb mértékű áremelést sikerült elismertetni a vevőkkel:

• a földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok hektoliterenkénti értékesítési ára összességében kevesebb mint 3 százalékkal, 28,3 ezer forintra emelkedett.
• Az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok értékesítési ára 2 százalékos növekedéssel, 25 ezer forintra nőtt hektoliterenkét, míg az utóbbi kategóriában a vörös- és rozéborok 7 százalékkal magasabb áron, hektoliterenként 27,4 ezer forintért kerültek forgalomba az exportpiacokon.
• A szigorúbb szabályoknak megfelelő, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok is erőteljesebben drágultak itthon, mint a külpiacokon.

A tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára tavaly a 2022-eshez képest 20 százalékkal, hektoliterenként csaknem 151 ezer forintra emelkedett. Az ugyanebbe az eredetvédelmi kategóriába tartozó vörös- és rozéborok közül az egri borok belföldi értékesítési átlagára 17 százalékkal, 59,2 ezer forintr nőtt ugyanekkor.

A tokaji fehérborok értékesítési átlagára közel 11 százalékkal, 84,4 ezer forintra nőtt tavaly, míg az egri vörös- és rozéboroknál 13 százalékkal, 64,1 ezer forintra emelkedett hektoliterenként.

A gyenge export felülírt sokmindent

Magyarország gyöngyözőbor és pezsgő nélkül számolt bor-külkereskedelmi egyenlege mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt a 2023. január és október közötti időszakban, de mennyiségben 15 százalékkal, értékben hozzávetőleg 10 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

így értékben is visszaesett: 11 százalékkal, 31,4 milliárd forintra.

A külpiacon értékesített mennyiség 72 százalékát a lédig borok tették ki, amelyek exportja 15 százalékkal, 582 ezer hektoliterre csökkent a vizsgált időszakban. A palackos borok kiszállítása 20, értéke pedig 11 százalékkal, mintegy 17 milliárd forintra ereszkedett. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel 84 százalékát tették ki a megfigyelt periódusban. Az egy hónappal korábbi adatokhoz képest is jókora a borexport hanyatlása, ugyanis tavaly az első kilenc hónapban a külpiacokra szállított bor mennyisége még „csak” 10, az export értéke pedig 4 százalékkal mérséklődött.

A borimport ugyanebben az időszakban 47,1 ezer hektoliterre csökkent, így közel 15 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, és a megszokott módon szinte teljes egészében palackos kiszerelésű volt. A palackos és lédig kiszerelésű borok behozatalának összértéke 3,6 milliárd forint volt, ez pedig 1 százalékos mérséklődést jelentett.