A szőlőtermelőknek is nagy segítség jön az új KAP forrásaiból  

Fotó: Vermes Tibor
Termelői integrációs szervezetek létrehozását sürgette Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára Soltvadkerten, a XIII. Márton-napi újbor ünnepen. Mint hozzátette, a magasabb szőlőfelvásárlási árak elérését segítené, ha magasabb értékű borok kerülnének exportra.

Az idei év kétarcú: az energia-és inputanyagok árrobbanása, a történelmi mértékű aszály komoly nyomott hagyott az agráriumon. Ennek ellenére, az első félévben minden nehézséggel dacolva, a beruházások és az agrárexport is negyedével nőtt az elmúlt időszak azonos időszakához képest – értékelte a magunk mögött hagyott hónapokat Feldman Zsolt a soltvadkerti rendezvényen.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szólt arról, hogy

a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa termésbecslése szerint 2022-ben 4 millió mázsa szőlőtermésre lehet számítani, amelyből várhatóan 2,6-2,8 millió hektoliter bor készülhet.

Az unió legnagyobb bortermelő országaiban az átlagosnál alacsonyabb mértékű idei bortermelésre számítanak. A magasabb szőlőfelvásárlási árakat két dolog nagyban segítené: ha a nagy felvásárló borászatok minél magasabb értékű borokat értékesítenének az exportpiacokon, amiből óhatatlanul több jut vissza a termelőknek, valamint ha a termelők létrehoznák azokat a termelői integrációs szervezeteiket, amelyek a közös értékesítés révén jobb feltételeket és árakat tudnak elérni a piacon – fogalmazott Feldman Zsolt.

A Kunsági az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke, a legtöbb szőlőültetvény megújítás is itt zajlik, így megújulóban vannak a borvidék ültetvényei, amelyet a szőlőágazatnak nyújtott támogatások is segítettek. A támogatásokkal kapcsolatban elhangzott, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén november 2. és november 30. között ismét lehetőség van a szőlőültetvények szerkezetátalakításának támogatására vonatkozó egyéni tervek benyújtására. Ez a támogatás továbbra is a legnépszerűbb intézkedés a szőlőtermesztők körében. A fokozott érdeklődés miatt a 2019-2023 között rendelkezésre álló támogatási keret összege a korábbi 34 millió euróról 50 millió euróra emelkedett.

A szőlőtermelés számára kulcskérdés a gépesítés és a technológiai megújulás, a munkaerő kiváltása és a hatékonyság növelése érdekében. Ezért pályázott sikeresen az ültetvények ápolásához szükséges gépek, eszközök beszerzésére 2021-ben 2296 termelő és kapott eddig 27,2 milliárd forint támogatást. Ezek mellett a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztéseket – amelyek a szőlőültetvények esetén például erőgépek, szőlőkombájnok és más munkagépek beszerzését jelenti – eddig 2618 termelőnél 193 milliárd forinttal támogatta a kormány.

Az államtitkár fontosnak nevezte a szőlő és bortermelőknél is a szervezettséget, mint fogalmazott, együttes értékesítés a szőlőtermelők számára is adott lehetőség, akár a hegyközségek keretei között. Jó példaként említette a tejágzatban már bevált közös termelői értékesítési formát, amelynek segítségével eredményesebb pozícióba kerülhetnek a felvásárlókkal folytatott tárgyalásokon.

Feldman Zsolt elmondta, e hét elején az Európai Bizottság elfogadta az új Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervét, ezzel jóváhagyta a 2023-2027 közötti támogatások odaítélésének szakmai feltételrendszerét. Ezek alapján mintegy 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium. Az államtitkár részletezte a szőlőtermelők és borászok számára elérhető támogatási forrásokat, azok keretösszegét és az odaítélés feltételeit. Mint fogalmazott, rendkívüli forrás áll a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése előtt, amelyet jól kihasználva további jelentős előrelépés érhető el a Kunsági borvidéken is.