A koronavírus, valamint a fagykárok, a csapadékszegény tavasz, majd a nyári aszály, a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis ASP ellenére a magyar agrárium jól szerepelt az elmúlt évben, a 3338 milliárd forintos ágazati kibocsátás új csúcs – mondta az OTP Agrár sajtóeseményén Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A kép azonban úgy teljes, ha ezt az adatot kiegészítjük azzal is, hogy mindez főként a termelői árak növekedésének köszönhető. Az elmúlt évben ugyanis a növénytermesztés által előállított termékmennyiség 6,5 százalékkal csökkent, miközben a terményárak 25 százalékkal növekedtek. Az állattenyésztésben a kibocsátott mennyiség 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit, az árak pedig 3,5 százalékkal emelkedtek. Az év „kétarcúságát” az államtitkár azzal jellemezte, hogy míg a búzánál és az árpánál – a száraz tavasz ellenére – hozamrekordot könyvelhettek el a gazdálkodók, a kukorica- és a repcetermés jóval elmaradt az átlagostól.
A jövedelmezőséget egyik oldalról meghatározta a felhasznált inputanyagok 15 százalékos árnövekedése, ugyanakkor
Feldman Zsolt szerint fontos kiemelni, hogy 2021-ben – az októberig rendelkezésre álló adatok alapján – az élelmiszert is magába foglaló magyar agrárexport nélkül a nemzetgazdaság külkereskedelmi egyenlege negatív lett volna. Az exportbevétel 10 százalékos növekedéssel elérte a 8,7 milliárd eurót, így a mintegy 5,7 milliárd euró értékű import mellett 3 milliárd eurót némileg meghaladó egyenleget könyvelhettek el, ami pedig 13 százalékos szaldónövekedés.
A változatlan áron számolt beruházások értéke 2021-ben 2,5 százalékkal emelkedett. Az ágazatban főállásban foglalkoztatottak létszáma 202400 fő volt, aminek az értékelésekor meg kell jegyezni, hogy az egész gazdaságra jellemző munkaerőhiány nem kerülte el az élelmiszergazdaságot sem – mondta az államtitkár.
A mezőgazdaság hitelállománya a harmadik negyedév végén 895 milliárd forint volt, ami éves alapon 10 százalékos növekedést jelent, és örvendetes, hogy a beruházási hitelek ennél intenzívebben 21 százalékkal növekedtek, és elérték a 536 milliárd forintot.
Az államtitkár szerint a tavalyi nagyon nehéz, de a mezőgazdaság növekedési tendenciáit meg nem törő év volt. Pontosan az ilyen időszakok mutatják meg, mennyire jelentős a szerepük a kockázatkezelési eszközöknek, amelyek az ágazatban működők számára elérhetőek és használhatóak – hangsúlyozta. Ilyen például a kárenyhítési alap, amelyik 75 ezer taggal működik. Tavaly ennek keretében 461 ezer hektárra jelentettek be káreseményt a gazdálkodók. Működik, és az elmúlt években ugrásszerű növekedést mutatott a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási rendszer. „Fontos, hogy az öngondoskodás irányába segítsük a termelőket” – hangsúlyozta. Ezzel 1,65 millió hektár területet sikerült lefedni, és 21300 termelő vesz részt a rendszerben, az állam pedig 13 milliárd forint támogatást fizetett ki számukra.
Unikális kockázatkezelés
Bővítik az EU-ban egyedülálló önkéntes krízisbiztosítási rendszert, amelynek lényege, hogy hozzájárulás fejében a legalább 30 százalékos jövedelemcsökkenés esetén a kiesés 70 százalékát kompenzálni tudják – mondta Feldman Zsolt. A jövedelmet az előző három év adataiból számolják – tette hozzá. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy 30 hektáros ültetvény esetében a hektáronkénti 9 ezer forintos hozzájárulással számolva a befizetett 270 ezer forinttal szemben a kompenzáció elérheti akár a 3 millió forintot is. A rendszerbe – amely forrásait 30 százalékban termelői befizetésből, 70 százalékban pedig Vidékfejlesztési program támogatásából töltik fel – február 1-je és 28-a között lehet bejelentkezni.
„Bár sokakban felmerülhet a kérdés, hogy egy ilyen piaci helyzetben érdemes-e finanszírozni az agrárágazatot, az OTP válasza egyértelműen az igen” – kezdte előadását Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója. Az tény, hogy a finanszírozásban fennállt közel tízéves kegyelmi állapot az egyik pillanatról a másikra megszűnt, és a tavalyihoz képest most némileg magasabb kamatokkal érhetők el a beruházásokhoz a források, szerinte előfordulhat, hogy
egy elhalasztott beruházásnak később jóval magasabb költsége lesz, mint ha időben, valamivel magasabb kamatszint mellett valósították volna meg.
A Közös Agrárpolitika II. pillérjében szereplő források háromszorosára növelése azt is jelenti, hogy a jelenlegi agrárhitel-állomány a következő 2-3 évben megháromszorózódhat. Az OTP készül erre, megerősítette hálózatát, felgyorsította az elbírálást és standardizált bizonyos finanszírozási lépéseket.
A beruházások finanszírozásához a Vidékfejlesztési Program támogatásai mellett az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kezessége is segítséget nyújt, és a jelenlegi keretek között a hitelügyletek kockázatainak akár 90 százalékát is átvállalja – mondta Herczegh András, az AVHGA ügyvezető igazgatója.
Az öngondoskodásegyre nagyobb szerepéről beszélt Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító mezőgazdasági üzleti igazgatója, aki szerint a növénybiztosítások látványos felfutásán túl az is jellemző, hogy egyre többen ismerik fel a mezőgazdasági vagyontárgyak, például az épületek, szárítók, tárolók, öntözőberendezések vagy gépek biztosításának fontosságát is. Az agrárbiztosításokban így is nagy fejlődési potenciál van, amit azzal érzékeltetett, hogy míg Ausztriában 90 százalék a biztosított mezőgazdasági területek aránya, ez Magyarországon csupán 50 százalék.
