Az elmúlt négy évben 26 százalékkal nőtt az agrárium termelékenysége, a beruházások értéke 19, a jövedelmezőség pedig 21 százalékkal emelkedett – tekintett vissza a 2023. január 1-jén életbe lépő új uniós közös agrárpolitika (KAP) magyar szabályozásáról szóló előadásában Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Ennek a fejlődésnek is köszönhető, hogy az elmúlt években az agrár-élelmiszergazdaságnak is nagy kihívásokat és bizonytalanságot hozó változások és krízisek ellenére a piaci szereplők stabilitása és az élelmezésbiztonság is megmaradt.
A két év átmenet után életbe lépő új KAP-pal kapcsolatban elmondta: az Európai Bizottság elmúlt három évét az határozta meg, hogy miként tudják környezeti feltételekhez kötni az agrártermelést. A hazai KAP stratégiai tervben sikerült megőrizni az egyensúlyt a környezeti szempontok és a versenyképesség között, a fenntarthatóság gazdasági, szociális és környezeti szempontból is biztosítva van a magyar vidék számára – nyomatékosította. A tárca ugyanis úgy gondolkodott, hogy
A kormány korábbi döntése, amellyel 80 százalékra emelte a vidékfejlesztési források nemzeti kiegészítésének arányát, lehetővé tette, hogy már 2021-ben elinduljon a Megújuló vidék – megújuló agrárium című program.
Az államtitkár elmondta, hogy 2027-ig az úgynevezett első pilléres, közvetlen támogatás kerete 2,485 milliárd, míg a második pilléres vidékfejlesztési forrásé 2,891 milliárd forint. Ez óriási összeg, amely eszköz lehet arra, hogy elérjék a célkitűzéseket, nevezetesen, hogy 2030-re a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, az előállított hozzáadott érték a duplájára, az export pedig 15 milliárd euróra növekedjen. A vidékfejlesztési forrásokból 1500 milliárdot szánnak beruházások támogatására, míg nagyságrendileg ezermilliárd forint jut a természeti környezet fenntartását célzó dotációra.
Ez már a KAP harmadik reformja 2004 óta, a bizottság mindig az egyszerűsítést tűzi ki célul, de ezt eddig nem sikerült elérnie – mondta a KAP első pilléres, közvetlen támogatásait bemutató előadásában Horváth Anikó, az agrártárca támogatáspolitikai főosztályának osztályvezetője. A támogatások célja, hogy a gazdálkodóknak rendelkezésre álljon egy jövedelem, legyen vonzó a vidéki környezet, növekedjen a termelékenység, felgyorsuljon a generációváltás, és ne éljünk vissza a természeti erőforrásokkal. Az AM ezek szellemében alkotta meg az Európai Bizottság által november 7-én elfogadott KAP stratégiai tervet.
A közvetlen támogatások forrásaként – mivel Magyarország élt a lehetőséggel, és a második pillérből 25 százaléknyi forrást átcsoportosított – évi 1,347 milliárd euró áll rendelkezésre. A termelőket érintő lényeges változás, hogy a területalapú támogatás (SAPS) helyébe az alapjövedelem-támogatás lép, amelynek éves kerete a teljes összeg 54,56 százaléka, 735,3 millió euró lesz,
(Itt egy minimum- és maximumértéket is meg kellett adnia a tárcának, ezeket 125 és 169,12 euró értékben határozta meg.) Ez az összeg emelhető meg további vállalásokkal, így például az Agroökológiai programmal. Az utóbbira a teljes keret 15 százaléka fordítható – és nem azonos az eddigi zöldítéssel.
A fiatal gazdák támogatására az eddigieknél több forrás jut, közvetlen támogatásként 28,6 millió euró, de a feltételeknek megfelelő gazdálkodók a második pillérből is pénzhez juthatnak. Pozitív változás, hogy a többlettámogatás az eddigi 90 hektár helyett 300 hektárig jár a 40 év alatti gazdálkodóknak, ami 157,33 euróra emeli az eddigi 67 euró körüli többletjuttatásukat.
Megmaradnak a termeléshez kötött támogatások, éves keretük 202 millió euró lesz. Fontos változás viszont – amire a burgonya hatósági árassá tételekor a VG már felhívta a figyelmet –, hogy az étkezési burgonya termeléshez kötött támogatása megszűnik.
Új elemként jelenik meg a területalapú támogatásokban az úgynevezett redisztributív kifizetések rendszere. Ennek éves kerete 189,1 millió euró, és ez az elem gyakorlatilag újraosztja a támogatások egy részét a kisebb termelők javára, 10 hektárig várhatóan 80 euró, 10 és 150 hektár között pedig 40 euró többletet adva.
Fontos változás: bővül a támogatható terület, hogy az ökológiai szempontból kedvező, de eddig nem támogatott, például vizenyős földterületeket ne alakítsák át csak a támogatásért alig termő szántókká. A tárca számításai szerint ez maximum százezer hektárt érinthet, így nem befolyásolja érdemben az alaptámogatás egy hektárra jutó mértékét.
