A nemzeti költségvetésből származó kiegészítésnek köszönhetően nem csökken a mezőgazdasági termelők közvetlen támogatása – mondta az AgromashExpón rendezett konferencián Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Feldman Zsolt utalt arra, hogy az új közösagrárpolitika (KAP) keretében 2023-ban induló támogatási rendszer nem előzmény nélküli, és csupán egy eszköz a Megújuló vidék – megújuló agrárium című, 2030-ig szóló stratégia megvalósításához – írja aVilággazdaság.
Miután a kormány döntött arról, hogy a vidékfejlesztési forrásokhoz 80 százalék magyar költségvetési kiegészítést biztosít, 2021-ben és tavaly 1458 milliárd forint értékű beruházásról születtek döntések, illetve, bár csökken az uniós forrás, Magyarország közvetlen támogatásként a korábbi ciklusnak megfelelő forrást tud felhasználni. A hazai büdzséből érkező kiegészítés pedig lehetőséget biztosít, hogy a magyar agrárpolitika összhangot tudjon teremteni a hazai gazdaságfejlesztési célok és az uniós zöldelvásárok között.
Az új KAP-ot az erősödő zöldelvárások jellemzik, amit jelez, hogy az Európai Bizottság a jelenlegi költségvetési ciklus célkitűzései között az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket, a természeti források és a biológiai sokféleség fenntartását is meghatározta
– mondta előadásában Horváth Anikó, az AM támogatáspolitikai főosztályának vezetője. Ezek mellett kiemelte a generációs megújulás, a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció követelményét.
Alapvető változás az új KAP-ban, hogy míg korábban egy hektárra gyakorlatilag „egyentámogatást” határoztak meg a területalapú kifizetéseknél, addig most több szempont és választható intézkedések alapján lehet többlettámogatáshoz jutni.
Alaptámogatásra fordítják a teljes keret 54,56 százalékát, éves szinten 735,3 millió eurót. Továbbra is egy hektár marad a legkisebb támogatható terület, és az alaptámogatás várhatóan hektáronként 147 euró lesz, de mindenképpen 125 és 169,12 euró között marad.
A magyar KAP stratégiai terv szerint bővül a támogatható terület is. Itt az a megfontolás vezette az agrárkormányzatot, hogy az ökológiailag értékes területeket csupán azért, hogy támogatást kapjanak utána, ne kezdjék el művelni. Ezért ezekre az új rendszerben jár támogatás, a számítások szerint azonban ez jóval kevesebb, mint 100 ezer hektárral növeli csupán a támogatott területet.
Új elem a teljes keret 15 százalékát lefedő az agroökológiai program (AÖP), amely önkéntes alapon került a támogatási rendszerbe, és – ahogyan az agrártárca a jelentkezésekkel előzetesen kalkulált – hektáronként 80 euró lehet.
Megmarad és növekszik is a fiatal gazdák első pilléres támogatása, emellett a második pillérből további támogatási lehetőségek is nyílnak számukra. Erre a keret 1,4 százaléka áll rendelkezésre, évi 18,6 millió euró. Újdonság, hogy
90-ről 300 hektárra nő a támogatható terület, és nő a hektáronkénti támogatás is, az eddigi 67,89 euróról várhatóan 157 euróra.
Mivel a programra jelentkező fiatal gazdák számát nehéz megbecsülni, talán itt lehet a legnagyobb jelentősége annak, hogy a KAP stratégiai tervben meg kellett határozni a minimális és a maximális összeget is, amely ebben az esetben 78,67, illetve 236 euró. A programban részt vevő, 40. életévüket még be nem töltött fiatal gazdáknak valamilyen – a még készülő jogszabály által meghatározott – szakmai végzettséget vagy gyakorlatot is fel kell mutatniuk a támogatás igénybevételéhez.
Új elem az úgynevezett újraelosztó támogatás, amely a kisgazdaságok egyszerűsített dotációját váltja. Erre a teljes keret 14,04 százalékát, évi 181,9 millió eurót fordítanak. A cél, hogy a nagy gazdaságok mérethatékonyságból adódó versenyelőnyét tompítsák. Ez az első tíz hektárig hektáronként 80 euró, afelett 150 hektárig pedig 40 euró többlettámogatást hoz az érintetteknek. Lényeges szabály, hogy csak azok a gazdaságok kaphatják meg ezt a támogatást, amelyeknél a támogatható terület nem haladja meg az 1200 hektárt. A főosztályvezető azt is elmondta, hogy
mert ezt ellenőrizni fogják.
