Jóváhagyta az Európai Bizottság a magyar stratégiai tervezetet a közös uniós agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti időszakára vonatkozó, 8,4 milliárd eurós (mintegy 3400 milliárd forint) összegről – közölte a bizottság hétfőn.

A testület közleménye kiemelte,

Az Európai Bizottság indoklásként felhozta: a magyar terv elfogadásához az vezetett, hogy a pénzügyi támogatás igazságosabb elosztására irányuló intézkedések széles skáláját kínálja, továbbá legkevesebb 8800 fiatal gazda tevékenységének indulását kívánja támogatni, és prioritásai között szerepel mintegy 7700 már működő gazdaság korszerűsítése is.

Azt is elmondták, hogy Magyarország a vidékfejlesztési költségvetés 38 százalékát agrár-környezetvédelmi intézkedések megvalósítására, 8 százalékát az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére, 5 százalékát pedig a 162 631 hektáron elterülő Natura 2000 uniós program alá tartozó területek védelmére fogja fordítani. Magyarország azt is vállalta, hogy 2027-re megkettőzi az ökológiai gazdálkodásra szánt terület nagyságát.

Hozzátették, hogy a tervezett magyar programok hozzájárulnak a fenntartható tápanyag-gazdálkodáshoz, valamint a műtrágyahasználat és az ammóniakibocsátás csökkentéséhez. A vidékfejlesztési intézkedések pedig segíteni fogják a helyi kézművesség és kisipar fejlesztését, a helyi mikro- és kisvállalkozások gazdasági tevékenységeinek megerősítését, valamint a helyi ökoturizmus és a helyi gasztronómiai és kulturális fesztiválok fellendítését.

A vidéki lakosság mintegy 30 százaléka részesül majd a jobban hozzáférhető szolgáltatások előnyeiből, és a terv által támogatott projektek legalább hétezer új munkahelyet teremtenek majd.

Mint emlékezetes, Magyarország az elsők között, tavaly december 30-án nyújtotta be az Európai Bizottságnak az új KAP-hoz kapcsolódó magyar stratégiai tervet, és a magyar agrártárca azt remélte, hogy már a nyáron elfogadhatja a bizottság. A minél előbbi elfogadás azért is különösen fontos, mivel az idén ősszel a vetéskor már figyelembe kellett venni azokat az elfogadásig csak várható szabályokat, amelyek január 1-jétől válnak érvényessé a gazdálkodásban. Az Agrárminisztérium által beadott terv szerint egyébként a vidékfejlesztési támogatásoknál a legfontosabb gazdaságfejlesztési prioritás az élelmiszeripar megújítása és a mezőgazdaságban az egy hektárra vetített hozzáadott érték emelését segítő, versenyképességet és hatékonyságot növelő beruházások ösztönzése, de hangsúlyos lesz az agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás támogatása is.

A január 1-jén induló új, 2023–2027 közötti időszakra szóló közös agrárpolitika célja, hogy alakítsa és segítse a fenntartható, ellenállóképes és modern európai mezőgazdasági ágazatra való átállást. Megvalósulása az élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági termelők sarokköve lesz az Európai Unióban.