A gombaipar a digitalizációt is magában foglaló nagyüzemi technológiák mellett növényi vázanyagok és különféle mezőgazdasági hulladékok alkalmazására is nagymértékben támaszkodik. Ezek felületén azonban összetételükből, továbbá kezelési, tárolási és szállítási előéletükből következően számos olyan penészgomba telepedik meg, amelyek másodlagos anyagcseretermékei között toxikus vegyületek, azaz mikotoxinok is vannak.
A Nemzeti Versenyképesség és Kiválósági Program finanszírozásával sikerrel zárult projekt egyik legfőbb célja az volt, hogy a szakemberek a lehető legpontosabban felmérjék ezeknek a gombaiparban potenciálisan jelen lévő mikotoxinoknak az élelmiszerbiztonsági kockázatát.
A kérdések megválaszolásához szükséges mélyreható elemzések érdekében a Bio-Fungi Kft. és Mutsy Árpád projektvezető irányításával, valamint a MATE több intézetének és az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének részvételével egy konzorcium állt össze, amelynek tagjai alap és alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket végeztek, összesen 1,015 milliárd forint támogatással.
„A kutatás során megvizsgáltuk azoknak a mikrobiológiai folyamatoknak a tudományos hátterét, amelyek kedvezően változtatják meg a gombakomposzt és a szubsztrátum mikotoxin koncentrációját. Meghatároztuk, hogy melyek azok a baktériumfajok, amelyek alkalmasak a mikotoxinok mennyiségi bontására, az ipar oldaláról pedig kidolgoztunk egy olyan monitoringrendszert is, amely analitikai mérések alapján jelzi a toxinok koncentrációját, és útmutatást ad arra, hogyan tehető biztonságossá a gombatermesztés” – hangsúlyozta Dr. Fodor Péter, a MATE emeritus professzora, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával megvalósult projekt szakmai vezetője.
Mint hozzátette, a kidolgozott nyilvántartó rendszer folyamatos adatnyilvántartás mellett alkalmas az élelmiszeripar számára biztonságos, messze toxin határérték alatti, egészséges biogomba előállítására.
Hazai kutatók eredményei alapján tehető biztonságossá a gombatermesztés
        
            
Magától kigyulladt a legnépszerűbb kínai elektromos autó, csak találgatják az okát: pont most kezdik el árulni Európában is – videón a tűzeset Kigyulladt Kína legkelendőbb elektromos autója, a Geely Szucsouban.
Sokkal hamarabb felvehetik Ukrajnát az Európai Unióba, mint korábban mondták: megjelent egy új dátum a csatlakozásról Ukrajna 2028-ra tervezi befejezni az EU-csatlakozási tárgyalásokat, amelyet az Európai Bizottság ambiciózus, de elérhető célnak tart. Ugyanakkor folyamat lassú, és a reális legkorábbi csatlakozási időpont 2030 lehet.
Csúnyán lebuktak a nyugat-európai országok, kiderült, hogyan vesznek orosz gázt: eurómilliárdokat fizetnek Putyinnak – itt a lista
 Miközben Párizs, Amszterdam és Brüsszel hangosan támogatja Ukrajnát, a háttérben tovább áramlanak az eurómilliárdok Moszkvába.
Tőzsdei útmutató – miért érdemes befektetni? A befektetés nem a gazdagok kiváltsága.
Megkezdődött: beütött az új válság, máris hazaküldik a legnagyobb német autóipari gyárakból a dolgozókat – a Nexperia-botrány lehet a végső csapás Európára A csiphiány miatt a német autóipar jelentős termeléskorlátozásokra és akár gyártásleállásokra kényszerülhet. A gondok fő forrása a kínai tulajdonban lévő holland csipgyártó, a Nexperia: a holland kormány állami felügyelet alá helyezte a céget, Kína válaszul exporttilalmat rendelt el, amivel elvágta az autóipar csipbeszállító vonalát.
Ezt nem akarta hallani a világ: óriási energetikai megállapodást kötött Oroszország és Kína olajról, gázról, szénről és áramról – közösen építenek atomerőműveket Oroszország és Kína folytatja a Tienwan és a Xudapu atomerőművek építését.