Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad vezetője elmondta, ez a lófajta mind a múltja, mind a külleme miatt különleges. Annak a türklónak a leszármazottjaként tartják számon, amellyel hajdan meghódították egész keletet, és aminek megszerzéséért Kína egykor külön hadjáratot indított. A szakember szerint ez a fajta annak ellenére állja meg a helyét az élsportban is, hogy a múltban nem volt célzott sport irányú szelekciója.

Egykor olimpiát is nyertek vele

Hozzátette, az akhal-teke színe is különleges, nagyon fémesen csillog, és bár gyakorlatilag minden színben megtalálható, mégis az aranysárga az, ami nagyon jellemző rá. Rendkívül intelligens, érzékeny, temperamentumos, kiemelkedő képességekkel rendelkező fajta, amelyet ma is elsősorban távlovaglásra használnak.
Ugyanakkor jól szerepelnek a díjlovas versenyeken is, az 1960-as években a római és a tokiói olimpián például szovjet színekben indult a fajta Absent névre hallgató példánya, amely lovasával előbbi játékokon arany-, utóbbin pedig bronzérmet szerzett.
A szakember megjegyezte, a „kelet angol telivérjének” is nevezik, ám annak ellenére, hogy a távbírása jobb, a sebessége elmarad a legnépszerűbb versenyló fajtáétól.

Kitenyésztenék belőle a turáni lovat

Cseri Dávid rámutatott, Magyarországon tíz tenyésztő foglalkozik akhal-tekével, náluk 68, míg a világon összesen 1886 törzskönyvezett, fajtatiszta példány található. Hozzátette, természetesen ennél jóval több állat él világszerte, különösen Eurázsiában, de a hivatalosan dokumentáltakat tudják csak nyomon követni.
A szilvásváradi Állami Ménesgazdaság vezetője kiemelte azt is, hogy a világ méneseinek legnagyobb része a versenysportra szelektál, ezért az akhal-teke kapcsán is ez kell, hogy legyen a tenyésztők célja, hiszen így válhat keresetté a fajta.
A szakember kiemelte Parti Imre lótenyésztőt, aki most azon dolgozik, hogy a shagya-arab fajtával keresztezze az akhal-tekét, és egy új lófajtát tenyésszen ki, aminek a turáni ló nevet adta.

Veszélyeztetett fajták

Magyarországon az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint jelenleg a magyar tarka szarvasmarha és a magyar merinó juh minősül veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtának az akhal-teke ló mellett.
A szaktárca sajtóirodájától kapott információk szerint olyan fajták tartozhatnak ebbe a körbe, amelyek egyedi genetikai értéket képviselnek, a hazai tenyésztésben egykoron meghatározó szerepet játszottak, és nem védett őshonos mezőgazdasági állatfajták. (Wurmbrandt András, MW)