Sokak számára a mai napig tabunak számít a végrendelkezés, pedig ez a gazdaság egyben tartásának eszköze lehet. Egy egész élet munkájának gyümölcséről, gyakran jelentős vagyonokról kell ilyenkor döntést hozni – úgy, hogy ez az elhatározás az egész család jövőjét érinti majd. A számok is azt tükrözik, hogy a végrendelkezés elfogadottsága rendkívül alacsony nálunk, hiszen a magyar lakosság csupán 4 százaléka rendelkezik valamilyen végintézkedéssel, míg az USA-ban ez a szám meghaladja a 40 százalékot. Pedig a törvényes öröklés szabályait ismerve,

Cikkemben ezt az irányított gazdaságátadást, a végrendelkezés szabályait járom körül.

Hogyan lehet végrendelkezni?

Ha valaki végrendeletet tesz, úgy az öröklés rendjét már nem a törvényes öröklés, hanem maga a végrendelet határozza meg. Arra is van lehetőség, hogy csak a vagyon egy részére tegyünk végrendeletet, ilyen esetben a többi vagyontárgyra változatlanul a törvényes öröklés rendjét kell alkalmazni. Végrendelkezni főszabály szerint csak személyesen, közjegyző előtt vagy pedig írásbeli magánvégrendelettel lehet. Végrendeletet akár tanúk vagy ügyvéd közreműködése nélkül, teljes magányunkban is tehetünk, ennek viszont az a feltétele, hogy az elejétől a végéig saját kezűleg (és nem gépelve) kell megírnunk a szövegét. Fontos, hogy egy végrendelet akkor érvényes, ha magából az okiratból kitűnik annak végrendeleti minősége, a keltének ideje és hogy azt az örökhagyó saját kezűleg aláírja.

Milyen előnyei vannak, ha közjegyzőnél végrendelkezünk?

A végrendelet egy magánjogi nyilatkozat, amely egy ajándékozáshoz vagy egy kötelezettségvállaló nyilatkozathoz hasonlóan, a polgári jog szabályai szerint bármikor megtámadható. A különbség annyi, hogy a megtámadás pillanatában a végrendelkező már valószínűleg nincs az élők sorában, így újabb nyilatkozatot tenni vagy a szándékát egyértelműsíteni már nincs lehetősége. Éppen ezért, kiemelt jelentősége van az okirat bizonyító erejének, a megtámadhatóság kérdésének. Ebből a szempontból (is) a közjegyzői okirat jelenthet számunkra garanciát. A közjegyző által kiállított végrendelet ugyanis közokiratnak minősül, amely olyan különleges bizonyító erővel bír, mely a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsítja. A közjegyzői okirathoz a valódiság vélelme is kapcsolódik, ami azt jelenti, hogy ellenkező bebizonyításáig a közjegyzői okiratot teljes egészében a kiállítójától származónak kell tekinteni. Nem kell tartanunk attól sem, ha eltűnne a fiókunkból, a közjegyző által készített végrendeletet ugyanis felveszik a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, a közjegyző a végrendeletet pedig elzárva őrzi. A megtámadhatósága is erősen korlátozott, hiszen a bizonyítási teher azt a felet terheli, aki vitatja a közokiratban foglaltakat. A végrendelet megtámadásra egyébként nem akárki jogosult, csak az, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

Amivel mindenképp számolni kell: a kötelesrész

Végrendeleti örökösként természetesen a törvényes örökös is megnevezhető. Tudni kell viszont, hogy a végrendelkezés nem azt jelenti, hogy az általunk megnevezett végrendeleti örökös a hagyatékot teljes egészében és értékében megkapja. Az a törvényes örökös, aki a végrendelet miatt elesik az örökségétől, kötelesrész jogcímén jogosult lesz annak a harmadára, ami számára, mint törvényes örökösnek egyébként jutna. Kötelesrészre nem minden törvényes örökös jogosult, csak az örökhagyó leszármazói, házastársa és a szülő (feltéve, hogy ő lenne a törvényes örökös, de például a testvér részére már nem kell kötelesrészt fizetni). Ha már a házastársat is említettem, érdemes arra is, hogy az örökhagyó élettársa nem törvényes örökös, így az élettárs csak végintézkedés alapján örökölhet. Aki élettársát kívánja a hagyatékából részben vagy egészben juttatásban részesíteni, mindenképp végintézkedést kell készítenie.

Speciális szabályok: végrendelkezés a földről

A termőföld speciális jószág, így természetesen a végrendeleti öröklésére is különleges szabályok vonatkoznak. Ha a végrendeleti örökös egyben törvényes örökösnek is minősülne, úgy az általános szabályok szerint, korlátozások nélkül szerezheti meg a hagyatékot. Abban az esetben viszont, ha a végrendeletben megnevezett személy egyébként nem törvényes örökös (magyarán nem családtag), úgy szigorú szabályok vonatkoznak a föld öröklésére. Utóbbi esetben a végrendeleti örökös csak akkor szerzi meg a föld tulajdonjogát, ha földművesnek minősül és az örökléssel sem lépi túl a 300 hektáros tulajdoni maximumot. A földszerzés megtörténtét ilyenkor a földhivatalnak is jóvá kell hagynia, technikailag ilyenkor a közjegyző küldi meg a végintézkedést a földhivatal részére, az örökösnek nincs egyéb teendője.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára

A cikk felhasználási feltételeiről itt tájékozódhat.