A magyar földforgalom népszerű jogintézménye az ajándékozási szerződés. Igaz ugyan, hogy csak szűk körben, elsősorban közeli hozzátartozók részére ajándékozhatunk földet, de tehetjük mindezt elővásárlási jogok és földhivatali jóváhagyás nélkül. Családon belül ez egy fontos eszköze a gazdaság optimalizálásának és az adókedvezmények igénybevételének, a gyakorlat viszont azt mutatta, hogy szigorítani kell a szabályain, hiszen bizonyos esetekben az a feleknek semmi más céljuk nem volt, csak az általános szabályok megkerülése.

Alapvető szabályok a termőföld ajándékozásakor

Fontos azzal kezdeni, hogy az ajándékozási szerződés nem egy adományozás, nem egyoldalú jognyilatkozat, hanem mindig legalább két fél megállapodása. Termőföldet ajándékozni csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, önkormányzat vagy az állam javára lehet,

Az ajándékozási szerződésre egyébként az általános tulajdonszerzési szabályokat is alkalmazni kell, tehát az ajándékozási szerződésnek is tartalmaznia kell például a szerző fél állampolgárságát és kamarai azonosítóját.

Kedvezmények az ajándékozás esetén

A kedvezmények sorában érdemes kiemelni például az osztatlan közös tulajdon megszüntetését. Főszabály szerint ugyanis többletszerzésre (például bekebelezésre) csak az a tulajdonostárs jogosult, aki legalább 3 éve tulajdonostársnak minősül, míg közeli hozzátartozótól való szerzés, ajándékozás esetén ennek a szabálynak nem kell megfelelni. Egy másik fontos kedvezmény, hogy ajándékozáskor a szerző félnek nem kell földművesnek lennie, aki így akár 300 hektárig is szerezhet termőföldet. A szerződést ajándékozás esetén nem kell kifüggeszteni, nincsenek elővásárlási jogosultak, sőt az ügylet hatályba lépéséhez a földhivatal jóváhagyása sem szükséges. Ajándékozásnál egyébként érdemes azt is belefoglalni a szerződésbe, hogy az ingyenes átruházásra az ún. osztályra bocsátási kötelezettség nélkül került sor, hiszen ha ezt elmulasztjuk, úgy az ajándékozó halála esetén az ajándék értékét bizonyos esetekben vissza kell számítani a hagyatékhoz.

Vissza lehet-e követelni az ajándékot?

Az élet könnyen produkálhat olyan helyzeteket, amikor az ajándékozó anyagi helyzete vagy éppen az ajándékozotthoz fűződő viszonya jelentősen megváltozik az ajándékozás időpontjához képest. A jog is elismeri az ilyen helyzeteket, ezért szűk körben, de van lehetőség az ajándékba adott föld visszakövetelésére. Ha például már az alapvető kiadások kifizetése, már a létfenntartás is problémát okozna a korábbi ajándékozónak, akkor visszakövetelheti az ajándékot. Fontos, hogy

kizárólag a még meglévő ajándék követelhető vissza,

tehát ha a kapott ingatlant a megajándékozott időközben eladta, már nem felel az ajándékozó követeléséért, saját vagyonából pedig nem köteles az ajándék helyébe lépett értéket kiadni. Visszakövetelhető az ajándék akkor is, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követett el. Ezeken túl van egy harmadik lehetőség is, amikor az ajándékozottnak valamilyen jövőbeli feltevése, elvárása volt az ajándékozott személlyel szemben és utóbb ez végleg meghiúsult. Ilyen lehet például, ha átadja számára a gazdaságot, de a másik fél a vagyont elherdálja. Fontos, hogy ilyen esetben is csak akkor követelhető vissza az ajándék, ha ez a kikötés (a példánknál maradva a gazdaság működtetése) a szerződésben konkrét elvárásként szerepel.

Milyen változásokat hozott a 2022-es esztendő?

Mostantól az ajándékozási szerződésben is vállalnia kell a szerző félnek, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. Eddig ezt a kötelezettséget nem kellett vállalnia az ajándékozott félnek. Szintén újdonság, hogy ha valaki földet vásárolt, majd 5 éven belül elajándékozza azt a közeli hozzátartozójának, akkor az ajándékozott félnek vállalnia kell, hogy a földet az 5 éves időtartamból még hátralévő ideig más célra nem hasznosítja majd (természetesen a törvényi kivételeken túl). Abban az esetben, ha a föld más személy használatában van, akkor ezeket a kötelezettségeket a megajándékozottnak a használati jog megszűnését követő időre kell vállalnia. Fontos, hogy ezeket a szabályokat felmenő rendszerben, csak a 2022. január 1-je után kötött szerződésekre kell alkalmazni, de nem csak az ajándékozásra, hanem a közeli hozzátartozók közötti adásvételre is.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára