Az AM szerdai közleménye szerint a vadon élő állat- és növényfajok határokon átnyúló, illegális kereskedelméből származó haszon évente 8-20 milliárd euró közé tehető. A gyakran nemzetközi szervezett bűnözői csoportok által irányított feketekereskedelem e válfaja világszinten is az egyik legjövedelmezőbb bűncselekménnyé vált.
Az illegális kereskedelem beláthatatlan következményekkel jár, fajok kipusztulásáért felelős, óriási gazdasági károkat okoz és a Föld egyes régióinak biztonságát is veszélyezteti – figyelmeztetnek.
int hozzáteszik, napjainkban a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének visszaszorítására világszerte egyre nagyobb figyelmet szentelnek. Mivel az Európai Unió a vadon élő állat- és növényfajok egyik legnagyobb felvevőpiaca, hazánknak – földrajzi fekvéséből adódóan – kiemelkedő szerepe van a nemzetközi forgalom ellenőrzésében, az illegális szállítmányok kiszűrésében és a jogellenes tevékenységek felderítésében.
Rámutatnak arra, hogy Magyarországon keresztül vezet az egyik legjelentősebb Afrikát, Nyugat-Ázsiát, a Balkánt a nyugat és észak európai felvevőpiacokkal összekötő szárazföldi szállítási útvonal, az úgynevezett balkáni útvonal.
Beszámolnak arról, hogy az elmúlt években az ellenőrzésben résztvevő hatóságok munkájának köszönhetően több olyan jelentős felderítés is történt, amellyel ritka és veszélyeztetett fajok, például hazánkban védett ragadozómadarak, vagy Mexikóból származó, ritka kaktuszok becsempészését, értékesítését akadályozták meg a hatóságok.
„A jogellenes kereskedelem elleni küzdelemhez elengedhetetlen a különböző hatóságok és a bűnüldöző szervek együttműködése. Az AM, mint a szakterületért felelős tárca aktívan segíti ezt a munkát és elkötelezett a veszélyeztetett fajok védelmében” – írják, hangsúlyozva, hogy felelősségteljes viselkedéssel mindenki tehet és kell is tennie azért, hogy a kereskedelem miatt ne kerüljenek fajok a kihalás szélére, például azzal, hogy nemet mond a különleges állati és növényi szuvenírekre és egzotikus állatot vagy növényt csak akkor vásárol, ha az megbízható tenyésztőtől vagy kertészetből származik, rendelkezik a megfelelő engedélyekkel.
Az ENSZ közgyűlése 2013-ban, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláírásának 40. évfordulója alkalmából nyilvánította március 3-át a vadvilág világnapjává (World Wildlife Day). A CITES mára több mint 36 ezer állat- és növényfaj, valamint azok részeinek, származékainak (például elefántcsont, korall, kaviár, hüllőbőrből készült táskák, faanyag) kereskedelmét szabályozza. (MTI)