Elfogadása esetén összesen tíz törvényben hajt végre módosításokat az „Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslat, amelyet tegnap éjjel nyújtott be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és amelyet az Országgyűlés már tárgysorozatba is vett. A VG által összefoglalt javaslat szerint változna például a termőföld védelméről szóló 2007-es törvény, egyebek mellett úgy, hogy a föld más célú hasznosításához nem kell kérni az ingatlanügyi hatóság utólagos hozzájárulását abban az esetben, ha a termőföldön természetes módon megjelenő víz állandó vízborítottságot eredményez, és annak megtartása vízgazdálkodási szempontból szükséges és indokolt.
A javaslat indoklása szerint Magyarországon jellemzően növekszik a vízhiányos és aszályos időszakok hossza és számossága, miközben a lehulló csapadék egyre inkább kiszámíthatatlanná és intenzívvé válik.
Előtérbe kerültek a természetes vízmegtartó megoldások, s mivel a magyar vízgazdálkodás kiemelt célja az országban visszatartott vízmennyiség növelése, a vízállásos területekre vonatkozó szabályozást differenciálni kell, és az érintett termőföld mezőgazdasági hasznosításra való alkalmassága szempontjából különbséget kell tenni az állandóan vízzel érintett területek és az időszakosan vízjárta területek között. Abban az esetben pedig, ha egy termőföldterületet természetes módon megjelenő víz állandó jelleggel borít, és az hosszabb távon nem lesz alkalmas mezőgazdasági művelésre,
A jogszabály módosítása lehetővé teszi azt is, hogy a vízgazdálkodási szempontok bizonyos területeken időszakos vízborítottság esetén is a földvédelmi szempontok elé kerüljenek. Ilyen az ingatlan-nyilvántartásban „foktó” jogi jelleggel szereplő termőföldek esetében a legfeljebb egyéves időtartamú folyamatos vízborítottság. Foktónak az időszakosan belvízzel borított azon területek tekinthetők, amelyek elősegítik a környező területek vízgazdálkodását és készletezést biztosítanak az öntözéses gazdálkodáshoz – áll jogszabálymódosítási terv indoklásában.
Módosulhat az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009-es törvény is. A javaslat szerint az állam 100 százalékos tulajdonában álló, elsődlegesen gazdasági rendeltetésű, 10 hektárnál nagyobb, kultúrerdő és faültetvény csak abban az esetben kerülhet ki az állami tulajdonból, ha birtokösszevonási célú csere történik, mégpedig úgy, hogy az állami tulajdonból kikerülő erdő helyett azonos vagy magasabb természetességi állapotú erdő birtokosa lesz az állam.
A Nemzeti Földalapról szóló 2010-es törvény tervezett módosítása alapján a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervnek – vagyis az adott területen illetékes nemzeti park igazgatóságnak – lehetősége lenne
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény tervezett módosítása alapján kiegészül például a helyben lakó meghatározása, szigorodnak az osztatlan közös tulajdonban álló föld elbirtoklásának szabályai, illetve bekerül a jogszabályba, hogy föld árverése esetén az elektronikus árverés szabályait nem lehet alkalmazni.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló 2020-as törvény kiegészülne egy passzussal, ami az osztatlan közös öröklés esetén történő megszüntetését szabályozná. Eszerint ha az ingatlant több örököstárs közösen örökli, az örököstársak annak érdekében, hogy az ingatlanon ne keletkezzen osztatlan közös tulajdon a) osztályos egyezséget kötnek, b) megosztják az ingatlant az egyes örököstársaknak az ingatlan meghatározott részéhez történő hozzárendelésével, vagy c) az ingatlant egyben értékesítik vagy az állam javára ingyenesen felajánlják. Az említetteken kívül a tervezet módosítaná egyebek mellett a hegyközségekről szóló 2012-es, és az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021-es törvényt is.
