A hazai élelmiszer-feldolgozó ágazat versenyképességének helyreállítása, évtizedes technológiai lemaradásának leküzdése összehangolt erőfeszítést kíván az ágazat szereplőitől és az államtól – mondta – közölte Győrffy Balázs, a NAK elnöke az „Élelmiszeripari körkép” című konferencián. Mint mondta, a kamara tagjainak leginkább a tudás- és információátadást segítő rendezvényekkel, szakmai tanulmányutakkal, gyakorlati képzésekkel tud e téren segíteni. Emellett – tette hozzá – segíthet még a NAK által összeállított, az agrár- és élelmiszergazdaság helyzetét hosszútávon javító javaslatcsomagja is.
Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke ezt annyival egészítette ki, hogy a kamarán belül az élelmiszeripar a kezdeti útkeresés után megtalálta a helyét, és bízik abban, hogy a következő 4-5 év a tettekről, az ágazat fejlődéséről fog szólni. Úgy vélte, ehhez mindenkitől nagyobb nyitottságra lenne szükség, mert sajnos a hazai vállalkozások kevésbé fogékonyak az új nemzetközi élelmiszeripari trendekre. Ugyanakkor várják a kamarai tagoktól az osztályokon, munkacsoportokon keresztül a szakmai javaslatokat, amelyeket aztán a NAK közvetít a döntéshozók felé. Keleti Marcell, a kamara élelmiszeripari igazgatója hozzátette, hogy a tagi jelzések alapján volt igény az aktívabb személyes kapcsolattartásra, ezért is hozta létre az igazgatóság az élelmiszeriparikoordinátor-hálózatot (utóbbi tagjai szeptembertől november elejéig 153 élelmiszer-előállító céget kerestek fel).
Az Agrárminisztériumon belül is kiemelten kezelik az ágazatot, fejtette ki a konferencián Nagy István tárcavezető. Elmondta: ezt jelzi az is, hogy a komplex fejlesztéshez a kormány 300 milliárd forintot biztosít. Megjegyezte továbbá, hogy a 2015-ben megalkotott kormányzati élelmiszeripari fejlesztési stratégiát az azóta bekövetkezett számos változás miatt szükséges felülvizsgálni, így a belföldi kereslet élénkítését célzó új cselekvési terv készül a minisztériumban. Emellett a tárca szakmai vonalon bekapcsolódik a társminisztériumok által kezelt, élelmiszeripart is érintő programokba, pályázatokba és már készül a 2020 utáni uniós pályázati időszakra is. Mint mondta, „nincs sikeres agrárium sikeres élelmiszer-feldolgozók nélkül”, ezért azt vetette fel, hogy utóbbiak álljanak egy olyan integráció élére, amelyben a korábbi és az új feldolgozóüzemek, illetve a termelők is megtalálják számításukat. Ugyanis, ahogy fogalmazott, „e nélkül nem lesz agrárbéke”.
Szólt arról is, hogy a minisztérium a védjegyrendszer átalakítását tervezi, így a 47 tanúsító védjegy és 11 ezer megjelölés helyett egyetlen állami védjegy lenne, ami szerinte egyúttal azt is jelentené, hogy ha ezzel találkoznak majd a fogyasztók, akkor biztosak lehet abban, hogy kiváló minőségű, egészséges és magyar termékkel van dolguk.
Nagy István elmondta, mindemellett új online élelmiszeripari adatbázist épít ki a tárca, hogy a statisztikai adatokat és az információkat felhasználóbarát módon, módszertani útmutatóval együtt foglalják össze. A minisztérium szándéka, hogy az új Élelmiszeripari Információs Rendszer (ÉLIR) az élelmiszeripar információs központja legyen, ahol az érdeklődők megtalálják a számukra fontos és nélkülözhetetlen ágazati információkat. A rendszer fejlesztése átfogó, többéves folyamat, ennek első állomása a már működő honlap. A tárcavezető megfogalmazott egy kérést is: fontolják meg a hazai élelmiszer-előállítók, hogy 2022-től ne használjanak pálmaolajat a gyártás során, tekintettel arra, hogy az indonéziai esőerdőkkiírtása jelentős globális következményekkel jár és járhat. Hozzátette, az EU-s agrárminiszterek között az egységes uniós tiltása is felvetődött, így egy esetleges hazai önkorlátozás nem biztos, hogy hátrányt jelentene.