Az államtitkár a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai napján kiemelte, hogy 2019 első felében megkezdi működését a nemzeti öntözési központ a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központon (NAIK) belül. Emellett egyszerűsítik az öntözéses gazdálkodás kialakításával kapcsolatos eljárásokat, csökkentik az adminisztrációs terheket. Az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély pedig az eddigi 5 év helyett 20 évre is kiadható – fűzte hozzá.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója hangsúlyozta, hogy az öntözési központot azért hozzák létre, hogy segítsék a gazdálkodókat. Az országban az öntözött területek a százezer hektárt sem érik el, amelyet a plusz forrásnak köszönhetően mintegy 200 ezer hektárral lehet növelni. A mezőgazdaságban az aszály, valamint a víz- és öntözéshiány miatt évi 300-500 milliárd forint bevételkiesés is bekövetkezhet – közölte.
Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy a 2018. évi egységes kérelmek alapján területalapú támogatást mintegy 172 ezer termelő igényelt közel 5 millió hektárra, az alaptámogatás keretösszege 221 milliárd forint. Hektáronként mintegy 73 ezer forint támogatás juthat alaptámogatásra és zöldítésre. Utóbbinál változásként említette, hogy 2019-től a parlagfű elleni közérdekű védekezésre kijelölt területeket kizárják a támogatások kifizetésénél – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy a sertéshízó állatjóléti támogatást a tavalyi 9,14 milliárd forintról 10,6 milliárd forintra emelték, a baromfiét pedig 12 milliárd forintról 14,7 milliárd forintra. Támogatásban részesül a növénytermesztés is, és nemzeti forrásokat biztosítanak többek között a tanyafejlesztési és a zártkerti programra, valamint az agrárkárenyhítésre is – sorolta.
Közölte, tavaly több mint 10 ezer termelői kárbejelentés érkezett közel 178,5 ezer hektárnyi területre, a legtöbb aszálykár bejelentés volt.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Vidékfejlesztési programban 19 nyitott pályázati felhívás van, 307,92 milliárd forinttal. Emellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) január 1-jével újraindította növekedési hitelprogramját, amelynek keretösszege 1000 milliárd forint. A pénz kizárólag új beruházásra fordítható, hitelkiváltásra és forgóeszköz finanszírozásra nem – tette hozzá.
Több tízmilliárd forintot ad a kormány öntözésfejlesztésre


Osztrák kancellár: Irán nem juthat atomfegyverhez – Ausztria szigorítja védelmét
Ausztria biztonsági készültséget vezetett be a közel-keleti válság kiéleződése és az iráni atomlétesítményeket ért amerikai csapások nyomán.
Atomjégtörővel megy nyaralni az újpesti gimnazistalány
Az északi-tengeri hajózási útvonalon utaznak majd a diákok.
Újabb fordulat a német migrációs politikában: nem támogatják tovább a civil mentőhajókat
Nem támogatná a jövőben a német kormány a civil mentőhajókat. Korábban Németország még évente kétmillió euróig terjedő támogatást biztosított a civil szervezeteknek.
Piszkos bombák - a név nem véletlen, iszonyatos pusztításra képesek
Azt gondolhattuk volna, hogy a piszkos bombák korának leáldozott, legfeljebb a terroristák fenyegetnek a bevetésükkel. Az utóbbi időben azonban a piszkos bombák újbóli bevetése az orosz–ukrán, valamint az izraeli háborúban is a lehetőségek között szerepel.
A Shell szerint szó sincs BP-akvizícióról – a piac mégis reagált
A Shell tagadja, hogy felvásárlási tárgyalásokat folytatna a BP-vel.
Emmanuel Macron az iráni atomprogramról egyeztet a NAÜ vezetőjével
Emmanuel Macron és Rafael Grossi az iráni atomprogram elleni közelmúltbeli csapások mellett megvitatják a program helyzetét, a sugárzási veszélyeket és az ügynökség szerepét. A francia elnök a Hágában tartott NATO-csúcstalálkozó végén nem kívánta kommentálni az iráni nukleáris létesítményekre mért csapások által okozott károk mértékét.