Amióta meteorológiai adatokat mérnek az országban – vagyis 120 éve – soha nem volt még olyan enyhe a tél vagy olyan meleg a március, mint idén. A májusi esők ugyan jelentős enyhülést hoztak a gazdálkodók számára (is), azonban az elmúlt hetekben ismét extrém szárazra fordult az időjárás. A talaj nagy területen ismét kritikusan száraz, ami az őszi betakarítású kultúrákra komoly veszélyt jelent.

Az aszálykár bejelentése a kárenyhítési rendszerben

Az aszálykárt annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül lehet bejelenteni a kárenyhítési rendszerben. Egy másik fontos határidő, hogy a kárbejelentést mindenképp a betakarítás előtt kell megtenni, mégpedig a betakarítást megelőzően legalább 15 nappal. Jó tudni, hogy a kárbejelentés nem csak a növénykultúra teljes egészére, hanem annak a részterületére is megtehető, sőt a kárbejelentést akár vissza is lehet vonni – akár a bejelentett terület egy részére is. [27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 4. § (5) és (11) bek.]. A kár mértékét gyakorlatilag két alkalommal állapítják meg: egyszer a fenti esetben (a káresemény után, de még a betakarítás előtt), másodszor pedig a tényleges hozamok alapján (a betakarítás után, a hatóság számításai alapján). Mindkét határozatnak komoly szerepe van a haszonbérleti, termeltetési, integrációs stb. szerződéseinknél is.

A haszonbérfizetési kedvezmény

Amennyiben a haszonbérlő az aszálykár (vagy más természeti jellegű vis maior ok) miatt legalább 30 százalékos hozamcsökkenést szenved, arra az évre a haszonbér mérséklésére lehet jogosult. Fontos, hogy ez nem jár automatikusan, hanem annak érvényesítését a bérlőnek kell kezdeményeznie és csak arra földre vehető igénybe, amelyen a kár bekövetkezett. Fontos, hogy a kedvezmény csak akkor illeti meg a haszonbérlőt, ha legalább 2500 forint/aranykorona/év bérleti díjat fizet a szerződés alapján. Mi a helyzet, ha terményben fizetik a bérleti díjat? A jogszabály ilyen esetben is lehetővé a bérleti díj mérséklését, ahhoz pedig, hogy milyen összeggel kell mérsékelni, a termény piaci értékét kell figyelembe venni. [2013. évi CCXII. törvény 63. §]

Mi a teendője a bérlőnek?

Első lépés, hogy a kormányhivatali határozatot annak kézhezvételét követő nyolc napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbeadóval (a fentiek szerint tehát az első határozatot, amely a kár bekövetkeztét állapítja meg). A haszonbér-kedvezmény pontos mértékét azonban nem ez a határozat, hanem a kormányhivatal második döntése állapítja majd meg, ez az ún. hozamérték-csökkenés. Ebből a második határozatból állapítható meg, hogy mennyivel lehet csökkenteni az adott évi bérleti díjat. Fontos, hogy ezt a második határozatot is meg kell küldeni a bérbeadó számára, ez a felek tájékoztatási kötelezettségéből is következik. Az így csökkentett bérleti díj ugyanúgy szerződésszerű teljesítésnek minősül, azt a bérbeadó köteles elfogadni (feltéve, hogy a fenti jogszabályi előírásoknak megfelelően közölték vele a kárt).

Termeltetési szerződés: csökkenthető a leszállítandó mennyiség

Termeltetési szerződésről akkor beszélünk, ha a termelő a saját vagy az általa használt területen, a saját maga által termelt gabona vagy más termény értékesítésére szerződik le a felvásárlóval, úgy, hogy a teljesítésre majd csak a betakarítás után kerül sor (úgynevezett határidős ügylet). Jelentősége az adásvételi szerződéssel szemben az, hogy vis maior esetén a gazda mentesülhet a terményszolgáltatás egy része vagy akár teljes egésze alól. A menetrend: a kormányhivatal leigazolja, hogy mekkora hozamcsökkenés várható (tehát ehhez már elegendő az első döntés is), ezt a betakarítást megelőzően be kell jelenteni a felvásárlónak, és ez alapján a hatósági igazolásban foglalt mennyiséggel kevesebbet lehet teljesíteni a felvásárló irányába. Amennyiben viszont a szerződés szigorúbb feltételeket határoz meg a kár bejelentésére (például 72 órán belül bejelenteni a kár bekövetkezését), úgy ezeket az előírásokat kell alkalmazni a szerződésszerű tájékoztatáshoz. Nem árt tisztázni, hogy ez a lehetőség csak a termelőt illeti meg, a felvásárló viszont köteles átvenni a szállított mennyiséget.

Teljesíteni kell-e fedezeti vásárlást?

Termeltetési szerződés esetén (tehát ha a gazdálkodó a saját földjén termeli meg a gabonát vagy egyéb terményt) fedezeti vásárlást nem lehet előírni, ez is jelentős eltérés a normál adásvételi szerződéshez képest. Ennek feltétele, hogy az aszálykár bejelentésre kerüljön a termelő részéről a felvásárló irányába és egyúttal a szerződés többi rendelkezése betartásra kerüljön. Nincs jelentősége annak, hogy a felvásárló esetleg továbbértékesítési céllal vásárolná meg a terményt, sőt annak sem, ha a felvásárló esetleg már le is szerződött volna a termény továbbadására, a lényeg, hogy fedezeti vásárlást ilyen esetben sem lehet előírni a termelő számára. [2015. évi XCVII. törvény 4-6. §]

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára