Közleményben üdvözölte az Európai Bizottság az Európai Parlament (EP) és a Tanács által elért politikai megállapodást, amely
a mézre, gyümölcslevekre, lekvárokra és tejre vonatkozó meglévő forgalmazási előírások felülvizsgálat, illetve megerősítésé célozza. A közös megnevezéssel úgynevezett „reggeliről szóló irányelvek” kollektív szabályokat állapítanak meg e termékek összetételére, kereskedelmi elnevezésére, címkézésére és kiszerelésére. Az uniós testület megfogalmazása szerint a cél a belső piaci szabad mozgás biztosítása, valamint a fogyasztók segítése a döntéshozatalban – írja a Világgazdaság.
A felülvizsgált irányelvek szerint változik a méz kötelező eredetmegjelölése, mégpedig úgy, hogy a mézkeverékek származási országait csökkenő sorrendben kell feltüntetni a címkén, az egyes származások százalékos arányával. A tagállamok ugyanakkor csak akkor írhatnak elő százalékos arányt a négy legnagyobb részre vonatkozóan, ha azok a keverék több mint 50 százalékát teszik ki.
Az EP és a Tanács felhatalmazták a Bizottságot arra, hogy egyebek mellett mindenki számára elérhető elemzési módszereket vezessen be a méz cukorral való hamisításának kimutatására, dolgozzon ki egységes módszertant a méz eredetének nyomon követésére, illetve olyan kritériumokat iktasson be, amelyek alapján kizárható a túlmelegedett méz kereskedelmi forgalomba hozása. A jelenlegi uniós irányelv szerint a címkén jelezni kell azokat a származási országokat, ahol az adott üvegbe kerülő mézet begyűjtötték. A több országból származó mézkeverékek estén ugyanakkor az „EU-s országokból származó mézkeverék”, az „EU-n kívüli országokból származó mézkeverék”, illetve az „EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék” kifejezéseket kell feltüntetni.
A szakmabeliek szerint ezek a megnevezések arra alkalmasak, hogy elfedjék a valós származási országot, mert a fogyasztók számára ez egyre fontosabbá vált – a kínai mézzel szemben például erős fenntartásaik vannak.
A tavaly augusztusban – féléves türelmi idővel – bevezetett módosított magyar szabályozás a jelenlegi uniósnál szigorúbb, de
A hazai rendelet szerint mézkeverékek esetén kötelező feltüntetni valamennyi származási országot, méghozzá a felhasznált mézek tömeg szerinti csökkenő sorrendben. A „reggeliről szóló irányelvek” esetében is hasonló regulákat javasolt a magyar kormány, és azt az álláspontot képviselte, hogy valamennyi származási országot fel kelljen tüntetni a címkén, az ország megnevezése mellett pedig kötelező legyen feltüntetni a pontos százalékos arányt, plusz-mínusz 5 százalékos tűréshatár megengedésével. A hazai szakmabeliek szerint ugyanakkor a méz eredetének nyomon követésének bevonása a szabályozásba, lényeges előrelépésnek nevezhető, mint ahogyan az is, hogy a származási országokat a látómezőben – tehát nem a kisebb „hátsó” címkén – kell feltüntetni.
A „reggeliről szóló irányelvek” keretében a gyümölcslevekről szóló szabályozást a termék innovációinak és az új fogyasztói igényeknek megfelelően módosítják. Három új kategóriát vezetnek be:
- csökkentett cukortartalmú gyümölcslé,
- csökkentett cukortartalmú gyümölcslé koncentrátumból és
- tömény, csökkentett cukortartalmú gyümölcslé néven.
A gyártóknak lehetőségük lesz feltüntetni a gyümölcslevek címkéjén, hogy a termék csak a természetben előforduló cukrokat tartalmaz, egyértelművé téve, hogy
A lekvárokban pedig magasabb kötelező gyümölcstartalmat írnak elő, a minimálisan előírt mennyiség növelésével:
a szimplán lekvároknak nevezett termékek esetén kilónként 350-ről 450,az extra lekvárokban pedig 450-ről 500 grammra.Ez javítja a minimális minőséget és csökkenti a cukortartalmat.
A tej címkézése egyszerűsödik, a laktózmentes dehidratált tej is engedélyezett lesz.
Ezt a politikai megállapodást most a társjogalkotóknak formálisan jóvá kell hagyniuk. A végleges szöveg közzététele után 20 nappal történő hatálybalépéstől számítva a tagállamoknak 18 hónap áll rendelkezésükre, hogy átültessék az új rendelkezéseket nemzeti jogukba, és további 6 hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy azokat az EU egészében alkalmazni lehessen.
