Áttörés jöhet az állatvédelemben: jelentősen szigorodhat az állatkínzás, az állatviadal és a természetkárosítás elleni fellépés jogszabályi környezete – közölte Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Kocsis Mátéval közösen benyújtott büntetőjogi tárgyú előterjesztésük elfogadása esetén első ízben nyílik lehetőség a szaporítók elleni határozott büntetőjogi fellépésre,

– tette hozzá.

Az új regulák szigorúan szankcionálnák a különös visszaesőket és állatmérgezéses eseteket, sőt, utóbbinak már az előkészülete is büntetendő lenne. Szemben a jelenleg hatályos hároméves maximummal, bizonyos feltételek mellett akár öt év szabadságvesztést is ki lehetne szabni, amely igen magasnak számít Európában. Nem csupán az állatviadal szervezőit, hanem az azon résztvevőket is büntetnénk. Javaslatunk mindezen túl az állattartástól való eltiltás és az állat büntetőeljárás során történő elhelyezésének jogi feltételeit is rendezi, életszerűbbé és hatékonyabbá téve ezeket az állatok érdekében.

Az állatkínzás egyik új minősített esete az emberek, gyermekek és felnőttek védelmét célozza, amikor súlyosabban büntetné azokat az állatkínzókat, akik nagy nyilvánosság előtt hajtják végre a cselekményt. Három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető az, aki az eltiltás ideje alatt követ el állatkínzást, vagy bűnismétlő. Ha pedig különös visszaeső, vagy méreg kihelyezésével több állatot is elpusztít, öt évig is terjedhet a szabadságvesztés időtartama.

A szaporítók elleni fellépést – úttörő jelleggel, Magyarországon első ízben – a következő rendelkezés célozná: a javaslat egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el.

A miniszteri biztos aláhúzta: az állatvédelemmel kapcsolatos nemzeti konzultációt kitöltő több mint 260 ezer ember több olyan kérdésben is egyértelműen állást foglalt, amely most szerepel a javaslatcsomagban. A válaszolók 99,7 százaléka értett például egyet azzal, hogy az állatviadalon részt vevők is büntetést érdemelnek: ennek megfelelően a benyújtott előterjesztés szerint,

Az állattartástól való eltiltásnál büntetőügyben a jelenlegi gyakorlat az, hogy mivel a büntetőbíró nem szabhatja ki, így az ügyész külön polgári peres eljárásban kezdeményezheti. Az új javaslat lényege, hogy amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a bíróság értesítése alapján hatósági ellenőrzést folytat. Az állattartástól való eltiltás a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába kerül, amelybe az állatvédelmi hatóság betekinthet.

A javaslat az alábbi jogszabályok módosítását foglalja magában:

• az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv.),
• a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,
• a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény,
• a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény.