Az alábbiakban az Orbán Viktor miniszterlenökkel a NAKlapban megjelent interjú teljes változatát közöljük.
– A végsőkig feszítette a húrt az Európai Bizottság a gazdáknál, akik szinte az összes nagyobb uniós tagországban év eleje óta folyamatosan tüntetnek, gyakran a fővárosokba vezető utakat is lezárva. A Bizottság végül pár kérdésben visszavonulót fújt, de Ön szerint mindez elegendő lesz?
– Nem tisztességes a magyar és az európai gazdákkal szemben, hogy miközben Brüsszel egyre költségesebb szabályozásokról dönt, olyan országokból enged behozni Európába mezőgazdasági termékeket, ahol ezek a szabályok nem érvényesek. A gazdák azért tüntetnek, mert úgy érzik, hogy ég és föld a távolság köztük és a brüsszeli döntéshozók között, és nincs más eszközük, hogy hallassák a hangjukat. A magyar kormány álláspontja szerint le kell állítani az ukrán termékek importját, mert a földművelés feltételei és körülményei nem azonosak. Az ukrán mezőgazdaságra sokkal enyhébb szabályok vonatkoznak, így ott egyoldalú előny és ezáltal egy igazságtalan versenyhelyzet alakult ki.
– Mit gondol, Magyarország miért maradt ki a tavaly év vége óta tartó óriási tüntetéssorozatból?
– Azért, mert nálunk nemzeti kormány van, és mi a magyar gazdák oldalán állunk. A szövetségesükként dolgozunk – ezt bizonyítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével kötött megállapodásunk is –, meghallgatjuk a véleményüket, kéréseiket, javaslataikat. Ilyen volt az is, amikor Hódmezővásárhely baloldali városvezetése bevezette a földadót. A gazdákkal közösen léptünk fel ellene, és rövid időn belül meg is szüntettük még a bevezetés lehetőségét is. Meggyőződésünk, hogy az Európai Bizottságnak az európai gazdák érdekeit kellene képviselnie Ukrajnával szemben, és nem az ukrán gazdák érdekeit az európai gazdákkal szemben. A kormány ezért is döntött az ukrán mezőgazdasági termékek behozatali tilalma mellett egy újabb ötpontos intézkedési csomagról, amely a magyar gazdákat, a biztonságos hazai élelmiszerellátást védi.
– Mit tartalmaz ez az intézkedéscsomag?
– Azon mezőgazdasági termékekre, amelyeket tilos behozni Ukrajnából, teljes körű bejelentési kötelezettséget írtunk elő, származzanak bármely országból. A Magyar Államkincstárnak 2024. május 31-ig teljesítenie kell a terület- és állatalapú támogatások kifizetését. 2026-ig további 45 milliárd forintot biztosítunk az Agrár Széchenyi Kártya programhoz. A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után évente befizetett adó visszaigényelhető részét a kormány 90 százalékra emeli. Megerősítjük a beruházások támogatását is. A jelenlegi helyzetben felértékelődik a kormányzati segítség az ágazatban, legyen szó az import átláthatóvá tételéről, a támogatásokról, a hitelfinanszírozásról vagy a fejlesztésekről.
– Reális felvetés Ön szerint az, hogy Ukrajna záros határidőn belül csatlakozzon az Európai Unióhoz?
– Nem. Bármennyire szeretnék is Brüsszelben, ezt nem látom reálisnak. Ennek több oka is van, de az mezőgazdaság szempontjából a legfontosabb, hogy az uniós agrártámogatások nagy részét Ukrajna egymaga felemésztené. Tudjuk, hogy az ukrán gazdaság alapja a mezőgazdaság. A háborút megelőzően a világ hatodik legnagyobb gabonatermelője volt, de még most is bármely uniós tagország mezőgazdaságánál nagyobb az ukrán agrárium mérete. A háború miatt az infrastruktúra rendkívül rossz állapotba került. Ezeket figyelembe véve arra lehetne számítani, hogy amennyiben Ukrajna a jelenlegi szabályok mellett csatlakozna, akkor az európai uniós agrártámogatásokból 96,5 milliárd eurót vinne el egymaga. Ez az összeg a jelenlegi teljes hétéves keret negyede. Ezt az összeget valahonnan elő kellene teremteni vagy jelentősen csökkenteni a több tagállamnak járó forrásokat. Továbbá a Tanács Főtitkárságának számításai szerint Ukrajna csatlakozása 186 milliárd eurójába kerülne a közösségnek. A háború rányomja a bélyegét a hétköznapokra, de nem csak ezzel a problémával küzd ma Európa.
Sajnos a béke melletti álláspontunkkal ugyanúgy egyedül maradtunk, mint korábban a migráció elutasításával. De pontosan ugyanúgy lesz majd igazunk a háború ügyében is, ahogy a migráció ügyében is volt. Tragédia, hogy addig több százezer embernek kellett és kell még meghalnia. A mi véleményünk a kezdettől fogva ugyanaz: azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, ami egyrészt lezárja ezt a konfrontációt, másrészt pedig hosszú távon élhető Európát teremt számunkra.
Dénes Zoltán
