A horgászat biztonsága, a létszám stabilizálása érdekében 2024-ben nem tervezik az állami horgászjegyek emelését. A megújításra kerülő horgászkártya és a baleset-biztosítások ötéves ára a digitalizált okmány esetében szintén változatlan marad – jelentette be Nagy István agrárminiszter a több mint 856 ezer horgászt tömörítő Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz) közös sajtótájékoztatóján, amelynek apropója a civil szervezet 2022-es közfeladat-ellátási beszámolójának elkészülte volt. A Világgazdaság tudósítása szerint a miniszter beszélt a horgászat jogszabályi hátterének változásáról, mérföldkőnek nevezve a 2013-as, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényt, illetve a jogszabály 2017-es, a Mohosz szerepének növelését célzó módosítását. A Mohosz 2017-től hasznosítja az állami vizeket, jelenleg 135 ezer hektár állami tulajdonú halgazdálkodási vízfelületet kezel. Erősítette a szövetség súlyát az, hogy 2019-től egy sor közfeladat ellátásáért is felel, amelynek forrását az állami halász- és horgászjegyek és a fogási napló díjai biztosítják. Az az összeg 2018-tól, az idei évet is figyelembe véve 8 milliárd forintra rúg, amelyből a tavalyi pontos bevétel a beszámoló szerint közel 1,6 milliárd forint volt.
A halgazdálkodásra jogosultak tevékenységének fejlesztését az ágazatba visszaforgatott állami bevételek is segítik. Az elmúlt öt évben ez a központi költségvetésből érkező összeg 3 milliárd forint volt. Ezekből a forrásokból például tovább folytatták a halgazdálkodók eszközparkjának korszerűsítését is, amire közel 0,5 milliárd forint támogatás érkezett a jogosultakhoz. Egyedi intézkedésként 2020-ban állami forrásból 800 millió forint értékben került hal az állami tulajdonban lévő vizekben.
Forrást juttatott az állam a tógazdaságoknak azzal, hogy átvette a tavakba szorult 1200 tonna halat, amivel kirántotta a csődközeli helyzetből a halászatokat. A vészhelyzeti intézkedések miatt felül kellett vizsgálni a tervezett horgászturisztikai beruházásokat, és ennek eredményeként a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Agrárminisztérium és a Mohosz részvételével közös projekt indult a horgászturisztikai beruházások ösztönzésére. Ennek a projektnek is támogatnia kell a stratégiai célokat, mint például természetes vizeink halállományának gyarapítását, az ívóhelyek rehabilitációját, illetve az önfenntartó állományok megóvását. Ugyanilyen fontosnak nevezte a miniszter az inváziós fajok elleni védekezést, valamint az állami halőri szolgálat fejlesztését.
Nagy István bejelentette azt is, hogy elismerve a Mohosz korábbi anyagi erőfeszítéseit és bízva a vízpótlás tartós megoldásában is,
Mint ismert, az idei évre vonatkoztatva átlagosan 24 százalékkal emelkedett az állami horgászjegyek ára, de szerencsére a horgászok megértették az áremelés indokait, és elismerték azt a munkát, amit a szövetség végez – mondta Szűcs Lajos, a Mohosz elnöke. Adataik szerint a horgászok 4-5 százaléka morzsolódott le, de most ismét növekszik a kiváltott horgászjegyek száma – mondta, hozzátéve, hogy az utóbbiak száma mintegy 150 ezer.
A Mohosz mindent megtett, hogy az átlátható és kellőképpen takarékos gazdálkodással a pénz oda jusson el, ahová a kormányzat szánta – emelte ki Dérer István, a szövetség elnökhelyettese. Mint mondta, bíznak abban, hogy további jogszabály-változtatásokkal a természetes vizek és a vízpartok állapota tovább javulhat. A horgászturizmus fejlesztésére utalva elmondta, hogy nem egy zárt, csak a horgászok számára elérhető világot szeretnének teremteni, hanem olyat, amely minden természetkedvelő turista számára vonzó lehet.
Pozitív adatként értékelik, hogy 2022-ben kevesebb mint 3 százalékkal csökkent a horgászok által hazavitt halak mennyisége – ez egyébként 4500 tonna volt. Az aszályos évben a Dunából kifogott halak mennyisége jelentős mértékben emelkedett, ami magyarázható azzal is, hogy a sekély vízben a horgászok jobban „hozzáfértek” a halakhoz. Ezen belül a márnafogások mennyiségi növekedése volt kiemelkedő mértékű, de hasonlóképpen feltűnő volt, hogy mennyivel több harcsa akadt horogra. Ezek alapján a Mohosz elnökhelyettese kijelentette, hogy
a harcsa tűnik az éghajlatváltozás magyarországi nyertesének.
A Velencei-tó tavalyi, több mint 80 évre visszatekintve rekordalacsony vízszintje ellenére a tóból mindössze 14 százalékkal kevesebb halat fogtak ki, mint egy évvel korábban, ami jelzi, hogy a horgászok a mostoha körülmények ellenére is kitartottak, amiért köszönet illető őket – tette hozzá. Dérer István azt is bejelentette, hogy az állami vizsgát tartalmazó okmány beépül a horgászkártyába, és azokban az országokban, amelyekkel a magyar államnak megállapodása van, gond nélkül használható lesz, nem kell majd horgászvizsgát letenni. Ezek a megállapodások kölcsönösek, így a Magyarországra érkező több ezer horgászturista számára is fennáll majd ez a lehetőség.
