Nagyot harapott a gabonaimport az agrár-külkereskedelmi egyenlegből

Forrás: Getty Images
Az élelmiszergazdasági exportból származó bevétel növekedése alacsonyabb volt, mint az import értékének bővülése, ezért az idei első negyedévben több mint 24 százalékkal csökkent, de még így is pozitív a szaldó.

Az idei első negyedévben exportált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értéke 3,449 milliárd euró volt, míg az importé 2,695 milliárd eurót tett ki – közölte az Agrárközgazdasági Intézet. Az agrárkülkereskedelem aktívuma 754 millió euró volt, 243 millió euróval kevesebb, mint 2022 első negyedévében. Százalékosan az export értéke 10,9, az importé pedig 27,6 százalékkal emelkedett 2023 első három hónapjában, az egyenleg 24,4 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

Továbbra is igaz, hogy a magyar agrár-külkereskedelem erősen koncentrált: az exportforgalom 94,8 százalékát európai országokkal bonyolítottuk le, Ázsia részesedése 3,2, Amerikáé 1,2 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig 0,6 és 0,2 százalék körüli értéket ért el. Nem meglepetés, hogy az Európai Unió belső piaca a maghatározó, az exportértékből 83, az importértékből pedig 82,3 százalékkal részesedett az idei első három hónapban.

A Világgazdaság beszámolója szerint a főbb termékcsoportok közül az élő állatok külkereskedelme növelte az egyenleget: az export értéke 34,5, importé pedig 33,2 százalékkal emelkedett, így az egyenleg 36 százalékkal, 62,7 millió euróra bővült. Az élő sertés, marha, juh és kecske, valamint az élő baromfi külkereskedelmi forgalma egyaránt nőtt, a sertésé 31, a szarvasmarháé 31,6, az élő juhé és kecskéé 43,6, a baromfié pedig 45,8 százalékkal.

Ugyancsak javult a húsfélék aktívuma, 21,4 százalékkal emelkedett az export, 19,2 és százalékkal az import értéke, a 97,4 millió eurós aktívum pedig 26 százalékos javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest és az az ötödik legnagyobb külkereskedelmi többlet az első negyedévben.

Ebben az időszakban a marhahús exportértéke szinte nem változott, a sertéshúsé 13,8 százalékkal, a baromfihúsé pedig 28 százalékkal nőtt. A sertéshúsból kivitt 33 ezer tonna 14,2 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest, míg ennek a 96,9 millió eurós értéke értékben 13,8 százalékos növekedés. A behozott mennyiség 22,5 százalékkal visszaesett, értéke pedig 15,1 százalékkal nőtt a tavalyi év első negyedévéhez viszonyítva. A sertéshús külkereskedelme 1,2 millió euró aktívumot tett ki, ami 771 ezer euróval kevesebb,mint a bázis.

A baromfihús exportvolumene 50,8 ezer tonna, exportértéke 152,6 millió euró volt, amivel a húsfélék exportárbevételéből 53 százalékot tett ki, és az ötödik legnagyobb árbevételt biztosító termék volt az első negyedévben. A baromfihús-behozatal – messze elmaradva a kiviteltől – a 2021. évet kivéve az utóbbi évek első három hónapjában növekedett: 2019-ben 18 ezer tonna volt, 2020-ban megközelítette a 24 ezer tonnát, 2021 első három hónapjában 16,2 ezer tonnára csökkent, 2022-ben 19,7 ezer tonnát tett ki, 2023 vizsgált időszakában pedig 22,8 ezer tonnára bővült. A külkereskedelmi aktívum 97,3 millió euró volt, ami 23,7 százalékos növekedés a bázishoz képest. A marhahús külkereskedelmi egyenlege nem változott, 2023 első negyedévében is 8,2 millió euró passzívumot tett ki.

A gabonafélék exportértéke 6,4 százalékkal nőtt, míg importjuk értéke több mint kétszeresére emelkedett. Az egyenleg 267,6 millió eurót tett ki. A kivitt gabonafélék mennyisége 7,3 százalékkal esett, az importé pedig az előző évi csaknem négyszeresére nőtt. A gabonafélék exportértéke és egyenlege volt a legmagasabb a 24 élelmiszeripari termék közül 2023 első negyedévében is.

A vizsgált időszakban összesen 1,2 millió tonna gabona került külpiacra, ebből 625,2 ezer tonna búza, 399,5 ezer tonna kukorica és 180,1 ezer tonna árpa volt. A búza kivitt mennyisége szinte nem változott, a kukoricáé 24,3 százalékkal volt kevesebb, mint 2022 első negyedévében. Az árpaexport volumene 2023 első három hónapjában negyedével haladta meg a bázisidőszakban kivitt mennyiséget.

A kukorica exportátlagára 30 százalékkal, a búzáé 13 százalékkal volt magasabb 2023 első negyedévében, mint egy évvel korábban.

Az olajos magvak kivitele 7 százalékkal mérséklődött a bázisidőszak szintjéhez képest, 202 millió euró volt 2023 első negyedévében, behozatala 21,7 százalékkal nőtt, és 204,3 millió eurót tett ki. Ennek hatására az árucsoport egyenlege 51,6 millió euróval esett, a passzívum 2,3 millió euró volt a megfigyelt időszakban.

A második legnagyobb exportértéket és a második legnagyobb külkereskedelmi aktívumot az élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok árucsoport érte el a 24 élelmiszeripari árucsoport közül. Az export értéke 19,9 százalékkal, 68,9 millió euróval, az importé 26,6 százalékkal, 48,9 millió euróval emelkedett a megfigyelt időszakban, az egyenleg pedig 12 százalékot javulva elérte a 182,7 millió eurót.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink