A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 6,63 milliárd eurót tett ki, miközben 5,1 milliárd euró értékű áru érkezett importból ebben a termékkategóriában – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A Világgazdaság álrtal idézett beszámoló szerint az exportérték 1,5 százalékos növekedését az importáruk értékének 16,3 százalékos emelkedése kísérte, így az előző év hasonló időszakához mérve értelemszerűen romlott az egyenleg is, mégpedig jelentős mértékben, 28,7 százalékkal. Számszerűsítve: az agrár- és élelmiszeripari termékek külkereskedelmének első félévi szaldója 1,528 milliárd euró volt, ami 614,4 millió euróval kevesebb, mint 2022 első hat hónapjában.

Az agrárium így rosszabb teljesítményt nyújtott a nemzetgazdasági átlagnál, hiszen összességében az export értéke 11,5, az importé pedig 1,3 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből 2023 első fél évében 8,6 százalék, az importértékből 7 százalék volt.

Az agrár- és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 15 exportértéke emelkedett, 9 árucsoporté pedig csökkent a tavalyi első féléves bázisidőszakhoz viszonyítva.

A legnagyobb exportérték-csökkenés a gabonaféléknél következett be, itt 154,5 millió euróval volt kisebb a kivitel árbevétele, amit elsősorban a búza és a kukorica árának 11, illetve 24,4 százalékos visszaesése okozott. Az olajos magvak exportértéke is számottevően, 133,9 millió euróval csökkent, mivel a repce kivitele 48,9 százalékkal, a napraforgómag exportja pedig 32,9 százalékkal esett vissza.

Importoldalon a gabonafélék értéke nőtt a legnagyobb mértékben, 142,7 millió euróval, míg a cukor és cukoráruk árucsoport-behozatala 80,9 millió euróval emelkedett. Az állati eredetű élelmiszer-készítmények importértéke ettől nem sokkal elmaradva, 77,2 millió euróval nőtt.

Importérték-csökkenést nagyrészt az állati és növényi zsír és olaj árucsoport, valamint a növényi termékek esetében figyelt meg az AKI, 5,9 és 15,3 százalékos (18,2 millió, illetve 14,6 millió euró) mértékben.

Az ország agrár-külkereskedelme az idei első fél évben is koncentrált, és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát az európai országokkal folytatott kereskedelem tette ki. Ázsia részesedése 3,2, Amerikáé 1 százalék volt, Afrika és Ausztrália pedig 0,6 és 0,2 százalékot ért el. Európán belül az unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,7 százalékkal, az importértékből 85,8 százalékkal részesedett a megfigyelt időszakban. Az EU-tagországok által exportált termékek értéke nem változott, az import értéke 12,7 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1172,5 millió eurós értéke 28,5 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban volt.

A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így

Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partner volt még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Hollandia, Csehország, Horvátország és Franciaország. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 74 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 80,3 százalékát biztosították.