Gazdagok és sikeresek, s bár olyan léptékben gazdálkodnak, hogy szerte a világban ismerik a termékeiket, nem felejtettek el alázatosnak lenni, újra és újra a vásárlói igények, valamint a „józan parasztész” alapján dolgozni, tanítani. Ők azok a Hajdú-Bihar megyei gazdasági szereplők, akiket a magyar agrárium 50 legbefolyásosabb embere között mutat be az Agrárszektor és a Portfolio közös, nemrég megjelent kiadványa.
Szabó Viktort, a Bold Agro ügyvezetőjét (aki édesapjától, Szabó Imrétől vette át a vállalkozást) úgy említik, mint egy olyan cég vezetőjét, amely az év 11 hónapjában azonos minőségben, megfelelő mennyiségű árut szállít a kereskedelmi láncoknak. Ahogyan szerkesztőségünkben is kiemelte egy interjú kapcsán, vásárlóikat meghívják az almáskertbe, s ott kiderül, hogyan jut el a gyümölcs a termőföldtől az asztalig.
Az a világ elmúlt, hogy ülünk, és várjuk, hogy keressék a termékeinket. Szeretnénk, ha megszeretnék az emberek a hazait. A magyar termék ­igenis húzónév, világszerte ismerik a Derecskealmát.”
Apáról fiúkra
A Bárány család régiós nagyhatalom a baromfitermelésben, amelyhez négy generáció óta kötődik – írja az Agrárszektor kiadványa. Az általuk alapított Master Good csoport célja, hogy az évi 72 millió csirkefeldolgozó kapacitást 2021-re maximálisan kitöltsék. Náluk is megtörtént már a generációváltás, Bárány László átadta fiainak a vezetést.
Kovács Lajos (Nagisz Kft.) fókusza is a csibéken van; ahogyan a Napló is megírta, nemrég átadták azt a 2,5 milliárd forintos beruházást, amellyel derecskei keltetőüzemét bővítette a nádudvari központú cég. Még várat magára a fejlesztés második üteme, de már így is 23 millió helyett évente 35-36 milliót keltethetnek.
Az idei Top 100 rendezvényünkön díjazott vezető kiemelte: a siker éppen abban áll, hogy a sokrétű ágazatok összehangoltan, stabil tulajdonosi körben, egy közös stratégia mentén együttműködnek, egymás sikereit erősítik.
„Mi szeretnél lenni?”
Forgács Barna 42 éve dolgozik lényegében egyetlen munkahelyen. A tősgyökeres hajdúböszörményi agrárszakember az agráregyetem elvégzése után a tangazdaság jogelődjéhez (bödönháti állami gazdaság) került. Később az állami gazdaság egyesült a debreceni egyetemi tangazdasággal, majd abból létrejött az Agrárgazdaság Kft., amelyben tovább tevékenykedve az agrármérnök doktorált, s címzetes egyetemi tanár lett – ma a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági Kihelyezett Tanszékének vezetőjeként oktatja a fiatalokat. Politikai karrierje is széles körű, sok más között az Agrárgazdasági Kamara élén is állt.
Forgács Barna | Fotó: archív
„Sziklaszilárdan az állattenyésztésben” – címkézi a kiadvány a róla szóló bemutatást. Nem hiába: cége 4 ezer hektárral rendelkezik, s tavalyi éves nettó árbevételük 2,47 milliárd forint volt. Alapító tagjai, harmadik legnagyobb tulajdonosai, második legnagyobb beszállítói az Alföldi Tejnek, amely megkezdte a sajtgyártást, és beindítja a tejporgyártást. A vállalkozás eredményeit hosszan sorolhatnánk, de inkább arról kérdeztük, hogyan érzi, miért érdemelte ki, hogy a legbefolyásosabbak között említik.
Azt tudom mondani, amit tízéves unokám írt a munkafüzetébe, amikor arról kérdezték, mi szeretne lenni: tisztességes, becsületes ember”
– írta, s én nagyon büszke vagyok rá. Tehát, ha így végzi az ember a munkáját, amit rábíztak, akkor lesznek eredmények ennyi idő után is. Ehhez az ismertség is hozzájárult, gondoljunk csak bele, hány munkatársam, tanítványom volt az évek alatt – emelte ki. A tanításról szólva megkérdeztük, mit tart fontosnak (vagy tartott a vele dolgozó lányának, fiának) átadni. „Csodálom a parasztember feltétlen bölcsességét. Azt a racionalitást, bölcsességet, amit azok birtokolnak szinte ösztönszerűen, akik élethivatásszerűen a gazdálkodásban nőttek fel, a szülői háztól hozták a hagyományt. Én ezt a paraszti bölcsességet otthonról hoztam, megörököltem, vallom és nagyra értékelem. Nekem megadatott az a szerencse is, hogy továbbadhassam.”
Nemzetközi siker
Amikor Szabó Miklós 28 évvel ezelőtt (szinte a nulláról indulva) megalapította a Tranzit-Ker vállalkozást, aligha gondolta volna, hogy a víziszárnyasok terén egyszer majd a világpiacon is jegyezni fogják őket. Ez idő alatt építették fel a céget olyan nagyságrendűvé, hogy mostanra elérték azt a szintet, hogy el kellett gondolkodni a további bővülési lehetőségeken.
A nemzetközi terjeszkedéshez kicsinek nagyok, nagynak viszont kicsik voltak… Ekkor kopogtatott náluk Európa piacvezető baromfis cége, a francia LDC-csoport azzal, hogy látnak-e valamilyen közös jövőképet együtt. A szakmai együttműködésből azután idén vegyesvállalat lett. A Tranzit Csoport élén a tranzakciót követően is az eddigi magyar menedzsment marad, ugyanakkor új távlatokat nyitott előttük az évi 400 millió(!) csirkét feldolgozó francia tulajdonostárs tőkeereje, világpiaci jelenléte és szakmai tudása. A fia, Ákos már évek óta átvette a stafétát, hiszen édesapja annak a generációnak a tagja, amely felépítette a rendszerváltás után a jól működő cégeket.
– Egyértelműen szakmai, nem pénzügyi oka volt a francia céggel való jövőépítésnek: a magyar mezőgazdaságban és a baromfiiparban is elindult az a tőkemozgás, ami a nemzetközi piacon egyéb iparágakban is természetes. Amelyik cég jól dolgozik, van nemzetközi hírneve – ilyen a Tranzit –, nem tudja kikerülni ezeket a tőkemozgásokat, fúziókat. A generációváltás megoldott, mégis úgy éreztük, hogy a cég további fejlesztése, fejlődése, terjeszkedése érdekében ki kell lépnünk a nemzetközi piacra – mondta Szabó Miklós.